Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

gáltak. Erre enged következtetni az is, hogy egyszerű panaszukkal mindjárt az uralkodókhoz tudtak fordulni. A Kürtösmegyeri-család tehát a XIV. század második felében egyre távolabb kerül a megyeri birtokoktól és ez lehet annak a magyarázata, hogy a további idők folyamán többé már nem találkozunk ezzel a családdal. Lehetséges, hogy szolgálataik jutalmául másutt kaptak birtokot. A Vas megyében birtokos Magyar Pál soproni birtokszerzési törekvéseiről is van tudomásunk. Magyar Pál 1327-ben Felcsákány és Szék birtokok ügyében hites ember volt.

1 Hogy ebben az időben voltak-e sopronmegyei birtokai, nem tudjuk. Húsz év múlva, 1347-ben azt olvassuk, hogy Kanizsai Lőrinc fiai, István budai prépost, János és Benedek, mint szomszédjuk, Köcski Sándor fiát, Györgyöt tiltották attól, hogy a Magyar Pálnak elzálogosított két Páli nevű birtokot eladják, Magyar Pált pedig attól, hogy azokat megvegye. A tiltakozás Nagy Lajos király előtt ment végbe, aki erről 1347 június 17-én oklevelet adott ki.

2 Magyar Pál és özvegye, Margit asszony soproni birtokügyei ettől kezdve a Köcskiek zálogbirtokügyeivel kapcsolódtak össze és fejlődésüket már az előzők során láttuk. Ezeknek a zálogügyeknek a révén lett birtokos Sopron vármegyében 1373-ban a Mezőlaki-család. Ekkor ugyanis Mezőlaki László fia Miklós besztercei comes és óbudai várnagy a két Páli nevű birtokot István pápóci préposttól zálogba vette.

3 Igen keveset tudunk a Mesíerí-család XIV. századi soproni birtokviszonyairól. 1368-ban Csepregen Mesteri Mike fia András, István fia János

4 és János fia György

5 voltak a megyegyűlésen. 1385-ben azonban a család egy újabb ágával, Mesteri Lóránt fia Kelemen és Reke fia Tamás hites emberekkel találkozunk.

6 Ezen különböző Mesteriek között lévő rokoni kapcsolatról azonban semmi felvilágosítást sem kapunk. Kétségtelenül rokonok voltak a Nagyóhengi- és Kisölvengi (ölveng = völgeng)-családok, akiknek kis birtokai valószínűleg a Lajta—Vulka—Fertő közén terültek el. 1375-ben Nagyölvengi György és Nagyölvengi Beled fia Miklós, Kisölvengi Beled fia 'Nagy, I. 114. 1. 2 Nagy, I. 195. 1. 3 Nagy, I. 404- 406. lk. 'Nagy, I. 374. 1. 5 Nagy, I. 376. 1. 6 Nagy, I. 480. 1.