Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

megye területi életére egyedül ezek az iratok lennének képesek fényt deríteni. Meg kell tehát elégednünk az egyéb, főleg birtokügyi vonatkozású iratok gyér vonatkozású adataiból leszűrhető tanulságokkal. Az a száz évnél valamivel hosszabb időszak, amely Nagy Lajos király halálától Mátyás király haláláig eltelt, a vármegyei szervezet életében végsőfokon a középbirtokos nemességnek hatalomra jutását eredményezte a főnemesekkel, a kisnemesekkel és nemtelenekkel szemben egyaránt. Ez a folyamat természetesen nem történt meg zökkenők nélkül. A fontosabb határköveket az egyes törvények jelölik, amelyek mintegy a helyi fejlődések összességének kijegecesedett eredményei. A nemességnek az a törekvése, hogy a vármegye keretein belül minél nagyobb önállóságot érjen el, elsősorban a főispáni hatalom nyomása alól való szabadulás iránti vágyban és cselekedetekben nyilvánult meg. A középkori nemesi vármegye életének modern kutatója Holub József megállapította, hogy a megyei igazgatás lassan teljesen az alispánok kezeibe ment át.

1 Ez már önmagában véve is fontos tény, de jelentőségét az emeli nagymértékben, hogy az a familiárisi viszony, amelyen az alispáni tisztség nyugodott, teljes mértékben a főispántól függött, vagyis a nem a főispán óhaja szerint eljáró alispánt ura bármikor elmozdíthatta. Ez a magyarázata annak is, hogyha kormányválság volt, vagy valami okból a főispánnak távoznia kellett, alispánjai is vele mentek.

2 Ez az állandó hullámzás is az egyéni érdekek szolgálatába állítható függőviszony már az erős központi kormányhatalmat megteremtő Nagy Lajos királynak is a nemtetszését váltotta ki és részben ez indíthatta a megyei törvénykezés jelentőségének leszállítására, azaz a nemesi birtokügyeknek a királyi kúria elé való utalására. A megyeszervezetnek Nagy Lajos király korában kialakult formái a nagy király halála után több, mint negyven éven keresztül változatlanul fennálltak és csak Zsigmond király uralkodásának utolsó éveiben, a főúri liga felbomlásának idejében fordult ismét az uralkodó érdeklődése a kormányzati és politikai szempontokból nem megvetendő megyei adottságok felé. Zsigmond 1435. évi második törvénykönyvének első törvénycikke elrendelte, hogy az ország összes 'Holub József: Zala megye története a középkorban. I. 146. 1. 2 Holub i. m. 143. 1.