Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

megye területi életére egyedül ezek az iratok lennének képesek fényt deríteni. Meg kell tehát elégednünk az egyéb, főleg birtokügyi vonat­kozású iratok gyér vonatkozású adataiból leszűrhető tanulságokkal. Az a száz évnél valamivel hosszabb időszak, amely Nagy Lajos király halálától Mátyás király haláláig eltelt, a vármegyei szervezet életében végsőfokon a középbirtokos nemességnek hatalomra jutását eredményezte a főnemesekkel, a kisnemesekkel és nemtelenekkel szemben egyaránt. Ez a folyamat természetesen nem történt meg zökkenők nélkül. A fontosabb határköveket az egyes törvények jelölik, amelyek mintegy a helyi fejlődések összességének kijegecesedett ered­ményei. A nemességnek az a törekvése, hogy a vármegye keretein belül minél nagyobb önállóságot érjen el, elsősorban a főispáni hatalom nyomása alól való szabadulás iránti vágyban és cselekedetekben nyil­vánult meg. A középkori nemesi vármegye életének modern kutatója Holub József megállapította, hogy a megyei igazgatás lassan teljesen az alispánok kezeibe ment át. 1 Ez már önmagában véve is fontos tény, de jelentőségét az emeli nagymértékben, hogy az a familiárisi viszony, amelyen az alispáni tisztség nyugodott, teljes mértékben a főispántól függött, vagyis a nem a főispán óhaja szerint eljáró alispánt ura bár­mikor elmozdíthatta. Ez a magyarázata annak is, hogyha kormány­válság volt, vagy valami okból a főispánnak távoznia kellett, alispánjai is vele mentek. 2 Ez az állandó hullámzás is az egyéni érdekek szolgá­latába állítható függőviszony már az erős központi kormányhatalmat megteremtő Nagy Lajos királynak is a nemtetszését váltotta ki és részben ez indíthatta a megyei törvénykezés jelentőségének leszállí­tására, azaz a nemesi birtokügyeknek a királyi kúria elé való utalására. A megyeszervezetnek Nagy Lajos király korában kialakult for­mái a nagy király halála után több, mint negyven éven keresztül változatlanul fennálltak és csak Zsigmond király uralkodásának utolsó éveiben, a főúri liga felbomlásának idejében fordult ismét az uralkodó érdeklődése a kormányzati és politikai szempontokból nem meg­vetendő megyei adottságok felé. Zsigmond 1435. évi második tör­vénykönyvének első törvénycikke elrendelte, hogy az ország összes 'Holub József: Zala megye története a középkorban. I. 146. 1. 2 Holub i. m. 143. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom