Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

teleltek, legalább is egyetlen oklevelünk sem igazolja, hogy Sopron vármegyében időztek volna. 1482-ben Frigyes császár megkísérelte néhány vár visszafoglalását, de Mátyás király közeledtének hírére visszavonult. Mátyás az őszi hónapokat arra használta föl, hogy a Bécs környékén fekvő helyeket hatalmába kerítse és egyúttal az immár negyven év óta a császár kezei között lévő Kőszeget elfog­lalja. 1 A város és a vár ostromára Sopron, Zala és Vas vármegyék nemességét is felszólította a király. 2 Kőszeg elfoglalása véget vetett annak a lehetetlen állapotnak, hogy a császári kapitányok mélyen beékelve magukat az ország testébe, Sopron és Vas vármegyék lakosságának békéjét és mozgását akadályozzák. Kőszeg elfoglalása után Mátyás király a vidék osztrákokkal tartó urait büntette meg. így vette el 1483 január 20-án Kőszegen kelt oklevelében Visi Bálintnak a sopronmegyei Visen lévő birtokát, akinek bűne szin­tén az volt, hogy a király ellenségével, Rottentaler kőszegi várnagy­gyal tartott. Az elvett birtokot azon nyomban Gersei Petőfi György­nek és Jánosnak adományozta a király. 3 Ezt megelőzően és ezután is Sopronban lakott a király, ahol a város megerősítését és polgároknak okozott károk némi kárpótlását igyekezett parancsaival véghezvinni. 4 A városnak a megerősítések­hez szükséges pénzt a harmincad jövedelemből és az évi rendes adóból bocsátotta rendelkezésére. A soproni királyi jövedelmeket ekkor nagymértékben megcsappantotta már Mátyásnak az az 1482 májusában kelt intézkedése, amelynek értelmében a soproni főispán­ságot, minden jövedelmével együtt, öt évre Weispriach Andrásnak adományozta. A május 30-án Sopron városához intézett királyi leirat erre az intézkedésre hivatkozva közölte a tanáccsal, hogy Weispriachot ismerjék el főispánjuknak, akinek a kamara adót és az egyéb illetékeket fizessék meg. 5 Weispriach ténylegesen gya­korolta is a főispáni jogokat. 1483 szeptember 9-én Kaboldon kelt levelében felszólította a soproni tanácsot, hogy alispánját az öder Lénárd irányában elvállalt kezesség alól mentesítsék, mert ő maga személyesen fogja említett szolgáját törvényszékük elé állítani. 6 1 Mill. Tört., IV. 272. 1. 'Házi, I. 6. 14-19. lk. 2 Teleki, i. m. XII. 29. 1. - Tóth 5 Házi, I. 6. 7-8. lk. Zoltán i. m. 214. 1. 6 Házi, I. 6. 22-23. lk. 3 Nagy, II. 545-546. Ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom