Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

nem ment simán. Ezért Mátyás király 1475 július 22-én Budán kelt levelében utasította a soproni tanácsot, hogy amennyiben az egy­forintos adó behajtásával megbízott Mischullinger az összegnek Frigyes császár magyarországi birtokai után esedékes behajtása végett karhatalmat kérne tőlük, minden erejükkel legyenek megsegítésére. 1 Szerencsére a katonai segítséget nem kellett ilyen mértékben igénybe venni és így a császárral való szakítás egyelőre elmaradt és csak 1477-ben következett be. Mátyás király, aki 1475-ben a törökkel háborúskodott, 1476 augusztusában diplomáciai téren vette fel Frigyessel a harcot. Azzal vádolta meg a császár bizalmasait és tanácsadóit, hogy a törököt pártfogolják Magyarország elleni harcaiban. Ezzel szemben a császár egyszerűen arra a tényre utalt, hogy éppen magyar részről nem történik semmi sem, hogy a török Horvátországon keresztüli egyre állandósulóbb betöréseit a császári örökös tartományokba meg­akadályozzák. A jegyzékváltás folytatása közben Mátyás király há­borúval fenyegetőzött, ha a császár a további lépésektől el nem áll. Frigyes ugyanis Grafenegg Ulrikkal és szövetségeseivel újból meg­hasonlott és ellenük hadat gyűjtve egy pápai kiátkozó bullát is ki­eszközölt. Mátyás pedig október 24-én Grafenegget és Lichtensteint is felszólította, hogy folytassák a harcot a császár ellen és ne békül­jenek ki vele. 2 Grafenegg Frigyes elleni működésének megkönnyí­tése végett 1476 november 9-én Mátyás király megparancsolta a soproni városi tanácsnak, hogy a Grafeneggel szemben fennálló birtokperükben minden további eljárást rövid időre függesszenek fel. 3 Frigyes császár azonban hajthatatlan maradt. Csapatokat gyűj­tött és szövetséget kötött Ulászló cseh királlyal. A császári hadvezérek, akiket négyezer cseh harcos is támogatott, szerencsésen folytatták a háborút a Frigyes ellen fellázadt osztrák urakkal szemben, akiktől több várat elvettek és akik közül többeket hódolatra kényszerítettek. Grafeneggel és fiával, Farkassal 1477 márciusában békére lépett a császár. Az egyesség értelmében Grafenegg megígérte a császárnak, hogy Ausztriában lévő összes birtokait ötvenezer aranyért átengedi és hogy elhagyja Frigyes országát. 4 »#árf, I. 5. 336-337. lk. 3 Házi, I. 5. 351-352. lk. 2 Huber, III. 126. 1. 'Huber, III. 126-128. lk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom