Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

gyesnek ismét hívei sorába tartozott és aki a magyar urakkal is kap­csolatot tartott fenn, felkérték, hogy a sopronvárosi kapitányi és sopronvármegyei főispáni méltóságot vállalja el. Grafenegg Ulrik a város kérésének eleget tett és 1459 szeptember 20-án kelt levelében értesítette is a tanácsot elhatározásáról és megígérte, hogy védelmük érdekében mindent meg fog tenni. 1 Frigyes császár szeptember 22-én tényleg ki is nevezte Grafenegg Ulrikot Sopron város kapitá­nyává és Sopron vármegye főispánjává. 2 Frigyes császár tehát magyar királyi címének birtokában, magyar királyi jogokkal kívánt élni. Grafenegg főispánkodása azonban gyakorlati értelemben tényleg csak a Frigyesnél zálogban lévő területekre vonatkozott. Magyar részről továbbra is a Kanizsaiak viselték ezt a méltóságot. Grafenegg Ulrik segítőtársai Kadawer Farkas és Zenger Frigyes kőszegi kapi­tány, a Kanizsaiaké pedig Tejedi Imre szombathelyi és győri vár­nagy, 3 sopronmegyei alispán voltak. Grafenegg első intézkedései közé tartozott, hogy Kadawer Farkas vezetése alatt lovasságot küldött Sopronba. 4 Kadawer Sop­ronban alkapitányi minőségben működött 5 és mint ilyen, elsősorban a katonai és védelmi ügyeket intézte. Grafenegg Frigyes általi kine­vezése után október 4-én Tejedi Imre soproni alispán és Zamorsky Miklós szombathelyi kapitány Mátyás királytól a fegyverszünet betar­tására ismételt parancsot kaptak, de oly körülírással, hogy ez csak akkor teljesítendő, ha azt az ellenfél is betartja. Tejedi és Zamorsky tehát a soproni tanácshoz fordultak szándékuk megtudása végett. 6 A válasz kétségtelenül békés lehetett. Az ellenségeskedést most tény­leg nem is az osztrákok kezdték, hanem a lékaiak, akik a borsmonos­tori apátságot megrohanták és elfoglalták és ott mindenféle erőszakos­ságot és kárt követtek el, úgyhogy a Kőszegre menekült apát a soproni városi tanácstól volt kénytelen segítséget kérni az elűzésükre. 7 Ezen az egy eseten kívül magyar támadásról nincs tudomásunk, de ezután annál több ízben fordult elő a meghosszabbított fegyverszünet elle­nére is, hogy főleg soproniak, magyar földesurak jobbágyain és familiárisain hatalmaskodtak. 1461 február 9-én Sárvárott kelt leve­x Házi, I. 4. 390-391. lk. 2 Házi, I. 4. 393 - 394. lk. 3 Nagy, II. 408- 409. lk. 'Házi, I. 4. 392. 1. 5 Házi, I. 4. 392. I. 6 Házi, I. 4. 396-397. lk. 'Házi, I. 4. 402. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom