Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

osztásának idejében ez a méltóság a főispáni méltóság minden ismérvét kimerítette, vagyis Kanizsai Imre ekkor már soproni főispán volt. Kanizsai Imrét 1459-ben Kanizsai Miklós és László váltották fel, akik azután 1463-ig viselték ezt a méltóságot.

1 V. Lászlónak III. Frigyes gyámsága alól való kikerülése a Frigyes ellenes hangulatnak nagymértékben kedvezett. Ezt maga Frigyes is érezte, akit 1452 március 16-án római császárrá koronáztak. A Magyarországtól elszakított területek további védelmére ismételten fogadott fel kisebb-nagyobb zsoldos csapatokat és ilyenkor igyekezett a zálogba vetett területek nyakára is sózni. 1452 szeptember 6-án például egy Rudolf Jakab nevű zsoldos vezér ajánlotta magát negyven katonájával egyetemben Sopron város tanácsának szolgálatára.

2 A következő nap, szeptember 7-én pedig Frigyes értesítette a várost, hogy Macskakő várába néhány gyalogos és lovas katona fog érkezni, akiktől azonban a soproniaknak nem kell tartaniuk.

3 Annál inkább kellett azonban a megyei lakosságnak és a vándor kereskedőknek ezektől a pénz- és kalandéhes zsoldosoktól félniük. A soproniak nyugalma, akik ekkor már több falu földesurai is voltak, sem tartott azonban soká. Elsőnek a macskakőiekkel gyűlt meg a bajuk. Laki Dávid és Rajki Péter kapuvári várnagyok már 1453 február 17-én Vitnyéden kelt levelükben felszólították a soproni tanácsot, hogy a macskakői rablókkal szemben fogjanak össze és együttesen lépjenek fel ellenük.

4 Ez az összefogás azonban ekkor nem történt meg, csak további kölcsönös megtorlásokra van adatunk. Ladendorf János, aki ekkor macskakői várnagy volt, 1453 március 12-én tudatta a soproni tanáccsal, hogy Miklós, somfalvi jobbágy egy bizonyos szőlőt vissza fog adni, ha viszont ő is jogos tulajdonához hozzájut.

5 A soproniakat úgylátszik más fenyegetések is érték, mert 1453 április 25-én III. Frigyes német császár arról értesítette a tanácsot, hogy a macskakőiek szándéka miatt hozzá intézett levelüket László király éppen nála időző követeinek megmutatta és egyben közbenjárásukat kérte uruknál.

6 Ebből következik, hogy Macskakő várának zsoldosai ekkor László király fennhatósága alá tartoztak. A macskakőiekkel egyidőben 1 Hazai okit. II. 574., 577. - 'Házi, 1. 4. 7-8. lk. Pór i. m. 45. 1. 5 Házi, I. 4. 10-11. lk. 2

Házi, I. 3. 380. 1. 6 Házi, I. 4. 14-15. lk. 3 Házi, I. 3. 380-381. lk.