Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

azonban simán a dolog, mert Zlibovi Bronisius ellentmondott. Ennek ellenére azonban a vasvári káptalan 1444 november 14-én beiktatta a régi tulajdonosokat. 1 Ugyanezidőtájt, vagy talán már előbb kapták vissza a Kisfaludiak is a két lengyeltől eladományozott birtokukat. 2 Az 1441-ben megadományozott Pálóczi Simon és Guti Or­szág Mihály Sopron és Vas vármegyék védelmét és közigazgatá­sát a familiárisaik sorából kikerült várkapitányokra bízták. Bedlovai János rákosi várnagyságáról csak egy oklevelünk beszél. Nagyon valószínű, hogy ez az Ulászló párti úr nem sokáig tarthatta magát Rákoson. Az Erzsébet és Ulászló közötti feszült viszonynak követ­keztében a német királynak a gyermek V. László révén behódolt területek és Ulászlót elismerő keleti és déli megyerészek között csaknem állandó, kisebbszerű háborúnak beillő állapotok uralkod­tak. 1442 szeptember havában azután sikerült országos fegyver­szünetet kötni és a békére nézve is alapot találni. 3 Az országos fegyverszünetet, amint láttuk, Pálóczi Simon soproni főispán a Sopron városi tized behajtására sietett felhasználni. A tizedet Ulászló parancsára zsold fejében kellett felhasználni. 4 Röviddel ezután Erzsébet királyné és Ulászló király Győrben megegyeztek és ünne­pélyesen december 13-án aláírták a békekötésre vonatkozó oklevelet. December 18-án pedig Erzsébet királyné rövid betegeskedés után meghalt. A László-párti vezérek azonban ekkor sem hódoltak meg Ulászlónak, hanem 1443 márciusában Frigyes királyhoz fordultak, aki örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy Magyarország ügyeibe avatkozzék. Cesarini bíboros, a szentszék követe, akinek célja a török elleni hadjárat volt, 1443 nyarán rábírta a feleket a tényleges birtoklás alapján való kétévi fegyverszünet megkötésére. A fegyver­szünet megkötése azonban csöppet sem gátolta Frigyesek soproni és vasmegyei térfoglalási törekvéseit, úgyhogy a megyei várkapitá­nyoknak állandóan készenlétben kellett lenniük. Az országos fegy­verszünetnek azonban volt annyi hatása, hogy az egyes kapitányok 'Nagy, II. 306. 1. jegyzete. — Oklevélmásolatok: 450. sz. — Eredetije a Viczay-Ievéltárban Hédervárott. 2 V. ö. Oklevélmásolatok, 443. (1442), 447., 451. (1444.) sz. mind a három eredetije a Kisfaludy-család levéltárában. 3 Huber i. m. II. 491. 1. 4 Nagy, II. 310-311. Ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom