Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Ulászló király ekkor tehát Márványkő vára alatt, a szomszédos Vas vármegyében tartózkodott. Ez a vár a Gersei Petőké volt és a mai Pető-Mihályfa mellett emelkedett. 1 A királyi tábor közelsége sem akadályozta meg azonban Sopron városának Frigyes kezeibe való kerülését. Frigyes 1441 április 11-én tényleg birtokába is vette a várost és városkapitánnyá udvari tanácsosát, Ebersdorfi Zsigmondot nevezte ki és megparancsolta a város lakosságának, hogy iránta min­denben engedelmességgel viseltessenek. 2 Ulászlóék a vidék egyes urai hűtlen elpártolása miatt, de jelen­tősebb királyi hadak hiányában is Sopront nem tudták megvédeni, fenyegetés helyett kérésre fogták a dolgot, és ezzel gyengeségüket nagymértékben elárulták. Rozgonyi Simon egri püspök és királyi fő­kancellár a Szombathely melletti táborban 1441 április 14-én kelt levelében tudatta Sopron városával, hogyha — amint azt biztos forrásból hallotta — visszatérnek Ulászló király hűségére és ellen­séges csapatokat nem eresztenek be a városba, akkor összes kivált­ságaikban meg fogják a várost erősíteni. 3 Ennek a felszólításnak azonban semmi eredménye sem lett és a várossal Frigyes továbbra is, mint sajátjával rendelkezett. A király 1411. évi tavaszi vasmegyei táborozásának, a Cilleiekkel kötött békén kívül 4 még az az eredménye is lett, hogy Sopron vár­megye Ulászló-párti közigazgatását biztosították. Ulászló szakított azzal a Zsigmond királytól meghonosított gyakorlattal, hogy főispánná a megyékben legnagyobb birtokos urakat tette meg. Ezt most Sopron esetében különben sem intézhette volna így el, hiszen Kanizsai Imre röviddel előbb rokonságával együtt még Erzsébet királyné törzsökös hívei sorába tartozott, tehát rá, vagy bármelyik rokonára ezt a határ­széli, könnyen elszakítható vármegyét nem lehetett bízni. Ezért a megyében eddig nem birtokos férfiakra bízta a főispáni méltóságot. A vármegye tulajdonképpeni főispánja Pálóczi Simon volt, aki azonban udvari elfoglaltsága miatt a megyében nem igen tartóz­kodott. Egy megyei ügyben kiadott oklevelét ismerjük. Ez 1442 szeptember 6-án, Kőszegen kelt és mint Sopron vármegye főispánja Sopron városának írta azért, hogy a tizedet neki és Guti Ország l V, ö. Nagy, II. 302. I. jegyzete. 3 Házi, I. 3. 217-218. lk. 2 Házi, I. 3. 217. 1. 4 Mifl. Tört. IV. 24. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom