Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Rohonc várában hat ló után járó zsoldját. Ezért a királlyal és magyar alattvalóival szemben ellenséges viszonyba került.

1 Részben ennek, részben pedig Ernő herceg mozgolódásainak tulajdonítható, hogy Zsigmond király Sopronban csapatokat vont össze. Az osztrákok és ezen csapatok között nyílt összetűzésekre is sor került. Erre enged következtetni Zsigmond királynak 1412 március 28-án kelt Váli Kristófhoz intézett levele, amelyben értesítette, hogy Ulászló lengyel király, akivel már békét kötött, közte és Ernő osztrák herceg között is békét óhajtván teremteni, e célból egyévi fegyverszünetet hozott létre. A fegyverszünet 1412 április 24-én, Szent György napján vette kezdetét. Megparancsolta még a király Váli Kristófnak — aki úgylátszik a nyugati határra küldött csapatok parancsnoka volt —, hogy a fegyverszünetet Mosón, Sopron, Vas és Zala vármegyék lakosságával közölje és annak betartása felett őrködjék.

2 Az osztrák betörésekben Albert hercegnek — Zsigmond pártfogoltjának — semmi része sem lehetett. Albert, 1412 március 9-én Bécsben kelt levelében arra kérte Zsigmond király Sopronban táborozó seregének vezéreit, hogy levelében említett két megbízott embere szavainak hitelt adjanak.

3 Valószínű, hogy a fiatal herceg a maga mentségére küldte embereit a magyar táborba. Az osztrákokkal kötött fegyverszünetet béke követte. Ennek ellenére Zsigmond jónak látta a veszélyeztetett soproni végek állandó védelméről gondoskodni és ezért Vettaui-nak nevezett Leuchtenburgi Smilót nevezte ki Sopron város kapitányává. Vettaui Smiló kinevezéséről 1412 szeptember 3-án értesítette a polgárokat a király és meghagyta, hogy neki engedelmeskedjenek, a szokásos adókat és egyéb jövedelmeket neki adják át és felhatalmazta Smilót, hogy a városba települőknek, belátása szerinti kedvezményeket nyújtson.

4 Smiló kinevezésére valóban szükség is volt, mert a következő évben, Zsigmond király távollétében Borbála királynő, 1413 június 1-én szigorúan megparancsolta Sopron vármegye nemességének, hogy a határok védelmére készüljenek fel, hogy Stibor erdélyi vajda hívására késedelem nélkül hadbaszállhassanak.

5 Az oklevél nem nevezi meg 'Házi, I. 2. 44. 1. 3 Hazai okmt. V. 207. 1. - Házi, 2 Hazai okmt. II. 195. 1. - Házi, I. 2. 52. I. I. 2. 53. 1. 'Házi, I. 2. 62- 63. lk. 6 Házi, I. 2. 67. 1.