Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
hogy Sopron városát az osztrákok támadásai ellenében védelmezze meg. 1 Ugylátszik Lipót osztrák herceg májusi ígéretének nem sok eredménye volt, mert az osztrák betörések csak tovább folytak. 1408 július 7-én, ugyanakkor tehát, amikor a Bácson időző magyar király és a Bádenben tartózkodó Lipót herceg is levelet intézett Sopron városához, amelyben értesítette a magisztrátust, hogy a béke kölcsönös fenntartása érdekében a maga részéről intézkedéseket tett. 2 Június 19-én pedig Klosterneuburgból értesítette a soproni városi tanácsot, hogy Viniantznak, Sechsleinnak és másoknak szigorúan meghagyta, hogy bántalmazásuktól tartózkodjanak. 3 Valószínű, hogy ezek voltak az osztrák betörések és zaklatások főbb irányítói. Magyar részről ezzel szemben annyi történt, hogy Zsigmond király Stibor vajdát a nyugati határszél őrizetével bízta meg. A hatalmas Stibor vajda, aki a Vágvölgy valóságos fejedelme volt, jelentékeny csapatokat küldött ekkor az osztrák határon át, hogy megbosszulják Trautmannsdorf Stuchs magyar területre intézett támadását. A magyarok viszonzásul a Morvamezőn és a Lajta mellett számos falut elhamvasztottak. 4 Ekkor Zsigmond király már komolyan foglalkozott a fegyveres beavatkozás gondolatával. Ezt az óvatos Ernő herceg azonban úgy előzte meg, hogy a fennálló és a többször megújított szövetségre hivatkozva, oltalomért folyamodott a királyhoz Lipót herceg ellenében, akit azzal vádolt, hogy az ifjú Albert herceget, Zsigmond király egykori szövetségesének és Magyarország volt kormányzójának árváját, meg akarja fosztani országától. Az ügyes fogás sikerült és 1408 szeptember 2-án Zsigmond és Ernő a közöttük fennálló szövetséget megújították és az osztrák rendek, a béke helyreállítására vágyódván, a magyar királyt kérték fel a két herceg között békebírául. A király 1409 március 13-án Budán hozta meg ítéletét, amelynek értelmében Lipót és Ernő hercegek közösen gyakorolták a gyámi tisztet Albert kiskorúsága idejében és ehhez képest az azzal járó jövedelmeken is egyenlően osztoztak. 5 A magyar király bölcs ítélete legalább egyidőre elejét vette az osztrák hercegek közötti viszálynak és így a magyar-osztrák háborúnak, amelybe Zsigmond német birodalmi érdekeltsége és ezen a réven 1 Házi, 1.2. 11. 1. 3 Házi, I. 2. 10. 1. 2 Hazai okmtár. IV. 257. 1. - 4 Huber i. m. II. 347. 1. Házi, I. 2. 11. 1. 6 Mill. Tört. III. 473. 1.
