Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
ságpolitikai érzékkel megáldott Kanizsai Miklósnak, aki bizonyára ebbeli képességeinek köszönhette, hogy 1388-ban a király tárnokmesterré nevezte ki. Kanizsai Miklósnak saját, sopronmegyebeli birtokainak gazdasági kezelésére is nagy gondja volt. Ezt mutatja a Kanizsaiak uradalmához tartozó Kismarton várossá fejlesztése, amit nyomon követett a megye egyéb falvainak a fölkarolása is. Kismarton tulajdonképpeni fejlődése akkor indult meg, amikor 1371 -ben Nagy Lajos király megengedte Kanizsai János özvegyének, hogy a Szarvkő várához tartozó Szabómárton nevű mezővárosban várat építhessenek. 1 Ez a várépítés Kismartonnak a Soprontól északnyugatra eső terület középpontjává való kialakulását eredményezte. Az uradalmi és védelmi középpontnak kereskedelmi góccá való alakulása azonban csak több, mint másfél évtized múlva következett be. 1388 október 4-én kiállított oklevelében ugyanis Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek és testvéreinek, Miklósnak és Istvánnak megengedte, hogy Kismarton nevű városukba, olyan jogok és kötelezettségek mellett, mint aminőket Budán és Sopronban birnak, zsidókat telepíthessenek. 2 Ugyanekkor Keresztelő Szent János fejvétele és Szent Lambert püspök napján — augusztus 29-én és szeptember 17-én — és az azt követő napokon országos vásárt engedélyezett Kismartonban és azon a Buda városában szokásos elvek betartását tartotta irányadónak. 3 Ez az időszak, Kanizsai Miklós tárnokmester soproni főispánkodása, megyebéli királyi várak és uradalmak Kanizsai kézre jutását eredményezték. A sort 1387-ben Kapuvárnak és birtok tartományának megszerzése nyitotta meg. Ezt Kanizsai János egri püspök kapta meg Kapu várral és helységgel, valamint Lövő, Vitnyéd, Iván, Keed, Szil, Pordány, Bogyoszló, Istvánháza, Babot, Erdő, Hidász helységekkel és a beledi hídvámmal, az összes idetartozó jobbágytelekkel és a nevezett helységek feletti kegyúri jogokkal együtt. 4 Ugyanígy nem jelentéktelen a megyefejlődés szempontjából, hogy a Kanizsaiak 1390-ben megkapták a sopronmegyei Rovó 5 és Léka várakat Csepreg mezővárossal és tartozékaikkal együtt. 6 Ezek 1 Nagy, I. 394. 1. * Pór Antal i. m. 40. 1. — Hazai 2 Nagy, I. 491-492. lk. okmt. V. 177-183. lk. 3 Nagy, I. 493. 1. 5 Nagy, I. 495 - 496. lk. 6 Nagy, I. 498-500. lk. Sopron vármegye története. 51 801