Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
francia ellenes állásfoglalásán megbukott, az ország belső békéjének felborításához vezetett. Már Nagy Lajos király uralkodásának utolsó éveiben a történeti fejlődést új irányba terelő hármas pártalakulásnak a körvonalai kezdtek kibontakozni. A király szűkebb lovagi környezete, a Lackfi— Szécsi—Cudar-triász, hosszú időn keresztül egységesen állt Nagy Lajos és édesanyja háta mögött. Oppelni László herceg és az öreg Erzsébet királyné Lengyelországba távozása után azonban az anyósát gyűlölő Erzsébet királyné hívei, élükön Garai Miklóssal, a délvidék egyik leggazdagabb és leghatalmasabb főurával, politikai szervezkedésbe kezdtek és a kormányon lévő főurak megbuktatására törtek. Garai Miklóst a királyné támogatásán kívül, a havasalföldi hadjáratban szerzett érdemei és Lázár szerb kenézzel kötött házassági kapcsolatai végett 1375-ben a király a Lackfi Imre halálával megüresedett nádori székbe emelte. Ez természetszerűleg magával hozta, hogy az ország egyéb főméltóságait is lassan a Garai érdekszféra emberei nyerték el. Ugyanekkor Durazzói Károly szlavóniai herceg környezetében egy harmadik főúri politikai és érdekszövetség kezdett kijegecesedni. Ennek élén a bácsmegyei ősbirtokos Bánca-nemzetségből származó Horváth Péter fiai állottak. 1 Ennek a hármas főúri érdek-csoportosulásnak a küzdelme Sopron vármegyét is elég közelről érintette és oly mértékben befolyásolta, amilyen mértékben a megye vezető főúri birtokos családjai, a Kanizsaiak és az Ostffyak az egyik vagy másik párthoz tartoztak. A Kanizsaiak közül Kanizsai János fiai, Miklós, János és István vitték ekkor a vezér szerepét. Családjuk ekkor emelkedett pályájának dedelőjére és mérhetetlen gazdagságuk, hatalmuk és tekintélyük fényét nagyatyjuktól, Lőrinc mestertől örökölt vitéz, számító és az erőszakos feltörekvéstől sem visszariadó természetükkel párosították. A különbség közöttük és az első Kanizsai között csak az arányokban van. Amíg Kanizsai Lőrinc egy-egy birtokot szerzett, addig ők uradalmakat és várakat szereznek. Kanizsai Miklós, János és István mindhárman a királyi udvarban nevelkedtek. 2 A legidősebb testvér, Kanizsai Miklós eleinte Kis 1 Hóman-Szekfű, III. 162-164., 166-169. lk. 2 Pór Antal : Az Osl-nemzetség története. 37. I.
