Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

AZ ORSZÁGOS POLITIKA SODRÁBAN. 1382—1490. ZSIGMOND ŐRGRÓF LESZ A MEGYE FŐISPÁNJA. — A KANIZSAIAK HŰSÉGE. OSZTRÁK ELLENSÉGESKEDÉSEK. — A KANIZSAIAK PÁRTÜTÉSE. OSTFFY GERGELY. — A SÁRKÁNY-SZÖVETSÉG. — A KIRÁLY KIBÉKÜL A KANIZSAIAKKAL. — ALBERT ÉS ULÁSZLÓ KORA. FRIGYES CSÁSZÁR TÁMADÁSAI ÉS FOGLALÁSAI. A HUSZITA ZSOLDOSOK. — A MEGYEI TERÜLET KETTÉVÁLÁSA. — MÁTYÁS ÉS FRIGYES HARCAI. NÉMET FŐISPÁNOK. A KIRÁLY HELYREÁLLÍTJA A MEGYE TERÜLETI EGYSÉGÉT. N

AGY Lajos királyunk 1382 szeptember 10-én azzal a tudattal zárta le örök álomra szemét, hogy országa sorsát sikerült rendeznie, amikor nagyobbik, akkor tizennégyéves, leányát Máriát és jegyesét a vele egyidős Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgrófot jelölte ki mindkét országa trónjának örökösévé. A kiskorú Mária helyett valójában uralkodó özvegy Erzsébet királyné azonban gyöngének mutatkozott a hatalmas birodalom erőinek összetartására. A másik magyar királylány, a kis Hedvig, lengyel királysága és Jagelló Ulászló litván fejedelemmel való kiké ny szeri tett házassága már 1386-ban a magyar és lengyel birodalmak teljes kettéválását eredményezte. A budai királyi udvar csendjét és békéjét cselszövények zavarták meg. A fiatal Luxemburgi Zsigmondot Erzsébet anyakirálynő már tizenhatéves korában könnyelmű, pazarló és léha embernek vélte felismerni és ezért minden törekvése az volt, hogy leányát más uralkodó család sarjával házasítsa össze. A francia udvarral komoly tárgyalások indultak meg, hogy Orleansi Lajos herceget Máriával eljegyezzék. Ez a terv, bár teljes végrehajtása az európai nagy politika magyar és