Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
adott Kürtösmegyer jogtalanul idegen kezekbe került. Az alispán és a szolgabírák esküvel bizonyították, hogy a kürtösmegyeri birtok valóban Kürtösmegyeri Lampert fiaié, Mihályé, Demeteré és János papé. A nádor ennek következtében elrendelte a határjárást és a panaszosok birtokba való iktatását, ami megtörténtének bizonyságául 1358 szeptember 15-én oklevelet is állítottak ki. 1 A Kürtösmegyeri-csaXáA birtoka azonban idők folyamán ismét veszélybe került. Cséri Mihály és Vörös Tamás ugyanis saját maguk akartak a birtokba ülni, amiért Kürtösmegyeri Péter fia Mihály, István fia Mihály és az 1358-ban szereplő Demeter fia István tiltakoztak. Lajos király ennek következtében 1378 február 7-én utasította a győri káptalant, hogy a bitorlókat a jogtalan használattól eltiltsa. 2 A következő évben megint birtokháborítás történt és ekkor Kürtösmegyeri Péter fia Mihály úgy a maga, mint rokonai, Kürtösmegyeri István fia Mihály és Demeter fia István nevében ismét a királyhoz fordult jogorvoslatért. Lajos király 1379 június 15-én kelt oklevelében meghagyta a soproni főispánnak, vagy alispánjának, hogy a kapui várhoz tartozó iváni királyi jobbágyok és hospeszek ellen a Kürtösmegyeri-családot birtokában megoltalmazza és az iváni jobbágyok ezentúl, ha rászorulnak a kürtösmegyeri terményekre, azokat pénzen vásárolják meg. 3 A Kapuvárhoz tartozó iváni jobbágyok azonban továbbra is csak kellemetlenkedtek a Kürtösmegyerieknek, úgyhogy ezek ismét kénytelenek voltak a királyi udvarban panaszt emelni. 1387 április 24-én Zsigmond király meghagyta Kanizsai Miklós vasi és soproni főispánnak, hogy a kürtösmegyeri királyi kürtösöket, akik közül Kürtösmegyeri Péter fia Mihályt és István fia Mihályt nevezi meg, hogy az iváni jobbágyok jogtalanságaival szemben védje meg. A jobbágyok ugyanis három esztendő óta használták a földeket és nagymennyiségű termést hordtak el magukkal. 4 A Kürtösmegyeriek vagy talán helyesebben a megyeri Kürtösök állandó birtokháborítási viszálya az iváni jobbágyokkal arra enged következtetni, hogy ezek a királyi kürtösök nem tartózkodtak állandóan a megyében, hanem leginkább a király környezetében szol1 Nagy, I. 293 - 296. lk. 2 Nagy, I. 447. 1. 3 Nagy, I. 452, 1. 'Nagy, I. 483 -484. lk.