Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A két család azonban a közeli rokonság ellenére sem állt egymással valami jó viszonyban. Nagymartoni Német Miklós Ostffy Jánost kiüldözte szerdahelyi és zemenyei birtokából. A király valószínűleg Ostffy János panaszára 1360 december 19-én a vasvári káptalant utasította, hogy adja át Nagymartoni Német Miklósnak az általa neki írt levelet. Ez azt válaszolta, hogy Osli Jánost, ha van joga Szerdahelyhez és Szemwerthez, ő ebben nem akadályozza.

1 A megoldást ebben az esetben nem tudjuk, de tény az, hogy 1363-ban Erzsébet királyné előtt panaszkodott Asszonyfalvi Osli János Nagymartoni Német Miklós erőszakoskodásai miatt. A királyné Bebek István országbíróra bízta az ügyet, aki azután ítéletet is hozott az ügyben. Ezen alkalommal a panaszos Ostffy János Nagymartoni Német Miklós erőszakoskodására vonatkozó összes iratait bemutatta. Ezek szerint Ostffy János 1358-ban megegyezett Nagymartoni Német Miklóssal, hogy a szerdahelyi és zemenyei birtokra vonatkozóan hat emberből álló választott bíróság ítéletének vetik alá magukat, mégpedig ítélet be nem tartás esetén tíz márka büntetés terhe alatt. Nagymartoni Miklós azonban az ítélet kihirdetésén nem jelent meg, mire Ostffy János el akarta foglalni a szerdahelyi és zemenyei birtokrészeket, aminek azonban Nagymartoni Miklós ellentmondott, miért is törvény elé idézték. Nagymartoni Miklós szokásához híven most sem jelent meg, mire Ostffy János az alispán és szolgabírák védelmében el akarta foglalni a birtokot. Ez a kísérlet sem sikerült, mert 1371-ben újra panaszkodott a király előtt Osli fia, János, hogy törvényesen neki ítélt birtokában Nagymartoni Német Miklós nem engedi megszállni, sőt vele együtt a védelmére kirendelt alispánokat is elkergette. Ezt a vasvári káptalan január 22-én hites embere útján is bizonyította.

2 Erre azután az országbíró idéztette meg a vasvári káptalannal eljárásának igazolására és 33 márka büntetés megfizetésére Nagymartoni Német Miklóst, aki azonban nemcsak erre, hanem még utána két megidézésre sem jelent meg, miért is a büntetése már 1 Oklevélmásolatok: 132. sz. — Eredetije az Ostffy-család levéltárában XIV. no 22. 'Nagy, I. 333. 1.