Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

származott át Osli Lőrinc Sopron megyéből Zalába és így lett a Kanizsai-család megalapítója. Mint zalai nagybirtokos hosszabb ideig viselte Zalamegye főispáni méltóságát. A királyi jóindulathoz egyes birtokosok kedvezése is járult. Nevezetesen Bés bán fia, László, akit Lőrinc a Németújváriak fog­ságából kisegített 1321 március 21-én — amint láttuk — nagy kedvezményekkel zálogba adta neki Boz nevű birtokát. 1 Kanizsai Osl Lőrinc mesterben a vitézség mellett a nagyra­vágyás is megvolt és ezért igyekezett egyre jobban gyarapítani birtokait. Már 1309-ben találkozunk jószágszerzéseire vonatkozó adatokkal. Ezek azután évről-évre gyarapodnak. 2 Jellemző nagy vagyonszerzési hajlandóságára, hogy 1324 március 28-án Lőrinc és testvérei tiltakoznak rokonaik bárhol létező birtokaiknak el­idegenítése ellen, mivel azok vételjoga a rokonsági viszonynál fogva elsősorban őket illeti meg. 3 Kanizsai Lőrinc a Bazarába elleni 1330. évi hadjáratban vitézül harcolva esett el. 4 Öt fiát ismerjük, ezek: János, István, Miklós, Lökös és Benedek. 1330-ban találkozunk Lökössel, 5 de hét év múlva már nem említik testvérei között. 6 Miklós ekkor még sze­repel, de többet ezután vele sem találkozunk. Jánost 1337-ben királyi apródnak mondják, később Verbász, Zana, Várasd és Zagoria főispánja volt. István a papi pályára lépett. 1343-ban olvasó kanonok, 1347-ben budai prépostés királyi benső káplán volt. Gyakran járt követségben Itáliában s mint diplomata nagy szolgálatokat tett királyának. 1356-ban zágrábi püspök lett. Tíz év múlva azonban elvesztette a király kegyét, de 1369 elején újra visszahívták az udvarba. Kegyvesztésének az volt az oka, hogy egyesek, közöttük Kont Miklós nádor is olyanokat fogtak rá, amik miatt a király őt hivatalá­tól megfosztotta és bezáratta. Kiadatását V. Orbán pápa erélyesen sürgette a királynál, de ennek az lett az eredménye, hogy Nagy Lajos száműzte. Ártatlanságának kiderülte után a király, hogy tévedését jóvátegye, mindennemű kegyeivel bőségesen elhalmozta. 1 Nagy, I. 86. 1. 8 Nagy, I. 70., 71., 87., 89., 91. - Anjou-kori okmt., I. 367.. II. 461. 8 Nagy, I. 98. 1. 4 Nagy, I. 265. 1. 5 Anjoukori okmt., II. 461. 1. 8 Fejér, VIII. 4. 219. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom