Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

is igyekezett pénzzavarán segíteni. Nővérei valószínűleg azért voltak képesek készpénzt a rendelkezésre bocsátani, mert részben leánynegyedük kiadása, részben pedig férjhezmenetelük révén inkább tudtak fölös tőkével rendelkezni. A zálogba adott, de kiváltani nem tudott birtoknak a kölcsönadó kezeibe királyi adományként való átszármazásáról szintén a Potliakkal kapcsolatban találunk egy igen tanulságos példára. 1340 körül Fegyveres Csépán (István) fiai, Csépán és Péter kőpordányi (mai vulkapordányi) birtokukat Potli Miklós fiának, Tamásnak, elzálogosították. 1360 táján azonban mind a két Fegyveres meghalt anélkül, hogy a zálogbavetett birtokukat kiváltották volna. A birtoknak, amelyet húsz esztendőn keresztül Potli Tamás zálogként bírt és haszonélvezett, mivel a Fegyvereseknek semminő rokonaik sem voltak, a királyra kellett szállnia. Potli Tamás azonban megragadta a kedvező alkalmat és a birtok végleges megszerzése ügyében a királyhoz folyamodott. Lajos király azután Potli Tamás iránta tanúsított hűségére való tekintettel, eleget tett a kérésnek és a birtokot minden járulékaival együtt 1360 április 28-án Potli (Petőfalvi) Tamásnak adományozta.

1 * * * A megye birtokzálogüzleteinek történetében külön fejezetet jelentenek a Nagymartoni-család ilyen természetű kapcsolatai. A XIV. század első felében Nagymartoni Pál országbíró zálogbavételei a családi birtokállomány gyarapítását célozták. A század derekától kezdődőleg azonban a család királyi udvarban való főúri szereplése miatt, egyre több pénzre volt szükségük és a család két férfitagja, mivel Pál országbírónak egy Anna nevű leánya volt, Lőrinc fia, Német Miklós és Miklós fia, Magyar Miklós, sűrűn fordultak a hitelezők, köztük zsidó üzérek pénzéhez. A gazdasági életnek egyre fokozottabb mértékben pénzgazdálkodási alapokra való áttérése már Károly Róbert király uralkodásának idején erősen érezhetővé vált. Károly Róbert országos pénzügyi politikájának egyik törekvése volt az, hogy az ország külföldi kereskedelmi forgalmának rendezésével és biztosításával egyidejűleg az 1 Nagy, I. 322-324. lk.