Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
volna a környék kisnemesei sorában ötven márka nélkülözhető készpénze? Tíz esztendővel a muzsaji nemesek bírói zálogként lefoglalt földjeinek zálogbavevése után 1359 december 6-án kötötték meg a Kanizsaiak egyik legnagyobb soproni birtokzálog ügyüket a csázmai káptalan előtt. Atyinai Miklós, akinek dédapja IV. Béla királytól Locsmánd vármegye megmaradt részeit adományul kapta, Pulya és Szentmárton nevű falvait Kanizsai Jánosnak és Benedeknek kétszáz bécsi dénármárkáért elzálogosította. A káptalan előtt Atyinai Miklós személyesen jelent meg, a Kanizsaiakat Finta fia Miklós képviselte. Az elzálogosítás időpontja 1360 január 14-én vette kezdetét. Az elzálogosított birtok visszaváltásának ügyét azonban Atyinai Miklósnak egy Dragze nevű, közelebbről meg nem határozott helyen fekvő birtokára adott háromszázötven márkás megterhelés teszi bonyolulttá, mert a Pulyára és Szentmártonra adott kétszáz márkát, amennyiben azt húshagyó kedden, Dragze birtok visszaváltásának napján nem fizetné meg Atyinai Miklós, úgy az egész összeg, ötszázötven márka Dragze birtokot (valószínűleg a mai Derecskét) fogja terhelni a Kanizsaiak javára. 1 # * * A XIV. század második fele a birtokzálogüzletek virágzásának a kora és mivel a birtokzálog biztos jövedelmet nyújtó egyéni pénzüzletté alakult át, természetes, hogy a városi polgárok is nagyobb erővel vetik magukat erre. A városi polgároknak birtokzálogügyekben való szereplése már a XIV. század elején, a régi nemzetségi kötelékek felbomlásának általánosultságával vette kezdetét. Ez összefüggött a városi gazdálkodás kialakulásával is. Lederer Emma, a középkori pénzgazdálkodás vizsgálatának során a XIV. század első felében, ötven esztendő leforgása alatt mindössze hét esetben tudott kimutatni birtokzálogüzletben szereplő zálogbavevő polgárt. Ezzel szemben az 1355-től 1385-ig terjedő harminc esztendő lefor1 Nagy, 1.316—318. lk. Ez a Dragze, amelynek hollétét a hiányos oklevélszöveg miatt megtudnunk nem lehet, talán a sopronmegyei Derecskével lehet azonos, amelynek nevét ilyen elferdített alakban írta le a csázmai káptalan.
