Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
A zálogösszeg ekkor huszonhat márkát tett ki. Kikötötték azonban, hogyha netalán András comes a háromesztendei időpont letelte előtt meg találna halni, akkor Gergely comesnek egyetlen testvére sem válthatja vissza a birtokrészt az elhalt András fiától, hanem csak a letelt időpont után Gergely comes. Ha azonban Gergely comes halna meg előbb, mintsem a terminus lejárna, akkor András comes és örökösei örök időkre birtokosai maradnak a zálogbavetett résznek. 1 Ennél a homoki és hidegsédi birtokrésznél az az érdekes, hogy maguk az Osliak is zálog révén szerezték meg. Az 1270-es években ugyanis a birtok Csák fiainak, Miklósnak, Búzádnak és Felderiknek (Frigyesnek) a kezeiben volt. A három testvér a három részre osztott birtokot Osli-nembeli Péter fiainak, Gergelynek és Andrásnak, továbbá Veszkény-nembeli Bertalannak, a nemzetség Ciráki-ága egyik nagy birtokszerzőjének adta zálogba kétszáz márkáért. A zálogba vetett földre adott kölcsönösszeget azonban a harmadik terminusra sem tudták Csák fiai megfizetni és ezért Osli Gergely és András, valamint Veszkény Bertalan nem akarták visszaadni a földeket, hanem azokat egyszerűen a magukénak tekintették. Ebbe viszont Csák fiai nem akartak beleegyezni. A viszály eldöntésére 1281ben a győri káptalan elé járultak a felek. A káptalan hites embereket küldött ki a kérdéses birtokra, akik háromszáz márkára becsülték annak értékét. Ezért azután megegyeztek abban, hogy ha a birtokosok még száz márkát ráfizetnek az évekkel ezelőtt kölcsönadott, de vissza nem kapott kétszáz márkára, úgy a birtok az övék maradhat. 2 Láttuk, hogy Gergely comes birtokrészének harmadára huszonhat márkányi kölcsönt adott zálog fejében Gergely comes. Az egész birtokrész zálogértéke tehát ennek a háromszorosa, hetvennyolc márka lett volna. Ebből az következik, hogy talán nem egyenlő részekre voltak felosztva a hidegsédi és homoki birtoktestek, mert hiszen 1283-ban már az 1281-ben esedékessé vált száz márkányi újabb költséget is hozzá kell számítanunk a birtokérték teljes összegéhez. Ebben az esetben, ha arányosan lettek volna a birtokrészek elosztva, egy birtokrész százmárkányi zálogértéket képviselt volna. 1 Nagy, I. 50-51. lk. 2 Fejér, VII. 2. 89. 1. és Wenzel, IX. 312-313. lk.
