Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

IV. László uralkodása alatt felállított vámokat, amelyek nagymértékben gátolták a kereskedők mozgását és általános drágaságot okoztak, megszüntette. Ez az intézkedés az 1291. évi törvényekbe is belekerült. 1297-ből pedig két rendeletét ismerjük, amelyekben az új megállapítás szerinti összes illetéktelen helyen szedett vámokat eltörölte és a királyi vámosoknak vagyonuk, sőt életük elvesztésének terhe alatt megtiltotta, hogy a törvényesnél nagyobb vámot szedjenek, az egyes előkelő uraknak pedig, akik a királyi adományok folytán vámszedési joggal voltak felruházva, méltóságuk elvesztése mellett megparancsolta, hogy birtokaikon csak azt a vámot szedjék, illetve szedessék, amely még IV. Béla király idejében volt szokásos.

1 III. Endre királynak ezek az intézkedései kétségtelenül gátat próbáltak vetni az ezen a téren is fennforgó visszásságoknak. Rövid uralkodása alatt egyidőre meg tudta állítani az ország kereskedelmi züllését, de halálával a lejtőn lefelé való rohanás még fokozottabb mértékben megindult és ezt már csak Károly Róbert új alapokra fektetett gazdasági berendezkedése tudta meggátolni. III. Endre halála után bekövetkezett zavarok idején a nyugateurópai városok Magyarországgal folytatott kereskedelme megszűnt. Kereskedelmi életről sem igen beszélhetünk többé, hiszen az illetéktelen nelyeken szedett vámokat ismét felújították, azok pedig, a nemesek és népeik, akiknek vámmentességét 1281-ben az országgyűlés törvénnyel is szabályozta, kereskedelemmel nem foglalkoztak, különben is mentességük csak a saját személyük szükségleteire való dolgokra vonatkozott. A külföldi kereskedelem lanyhulására, a soproniak panaszos levelein kívül, igen jellemző, hogy míg 1255-től 1297-ig a német területekről bejövő kereskedők magyarországi helyzetét szabályozó oltalomleveleknek egész halmaza maradt reánk, 1297 után az első ilyen oltalomlevél csak 1318-ban tűnik fel ismét. Ezt az 1318. évi iratot több ilyen oklevél is követi, de ezek már nem német, hanem \ijejezetten bécsi kereskedők oltalmáról szólnak.

2 A század fordulón tehát, addig amíg Magyarország a királykeresés nagy lázában vajúdott a nyugat felé irányuló, 1 Házi, I. 1. 16. 1. — Fejér, VI. 2. 72-75. lk. — Pleidell Ambrus : A nyugatra irányuló magyar külkereskedelem a középkorban. Budapest, 1925. 24. I. 2 Pleidell Ambrus i. m. 24—25. lk. — Sólyom Jenő : A magyar vámügy fejlődése 1519-ig. Budapest, 1933.