Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

nemességre, amely eddig ezen a téren az ősi vérségi keretek falai között húzódott meg. Az új köznemesség aktív politikai tényezővé vált. Az évszázadok óta szokásos Szent Istvánnapi fegyveres gyülekezeteket, ahol az összegyűlt nemesség inkább csak igazságot keresett, 1277 óta a törvényhozó országgyűlés — generális congregatio regni, parlamentum publicum regni — váltotta fel. A fegyveresen felvonuló köznemesség a főpapokkal együtt, a király és a bárók, azaz a nagytekintélyű nagybirtokos nemesek hozzájárulásával, de a bárók távollétében külön gyülekezett és tanácskozott. Az oligarchák, a nagybirtokos nemesek ugyanis a királyi tanácsban gyakorolták alkotmányos jogaikat, de nem úgy, mint az országgyűlés felsőháza, hanem mint a kormányzó hatalomnak a királlyal együttes birtokosai. A papságot és a köznemességet az országgyűlésekre nem a király hívta meg, hanem «a király úr, az ország bárói és a többi bárók törvényes hozzájárulásával erre jogot szerezve gyűltek egybe», tanácskoztak és határoztak. Határozatait ez a papi és köznemesi országgyűlés nem a király, hanem a király és a bárók elé terjesztette megerősítés és végrehajtás céljából. Hóman Bálint mutatott rá arra, hogy a kormányzatnak ebbe az oligarchikus formájába és alkotmányos színezetébe IV. László, férfikorát elérve, nem tudott belenyugodni. Uralkodása utolsó éveinek szomorú eseményei a rendek hatalmának megtörésére és az önkényuralom megalapítására irányuló törekvéseit tükrözik vissza. Lázadozása azonban megtört a rendek politikai hatalmán és utóda III. Endre már minden aggodalom nélkül belehelyezkedett a tényleges hatalmi viszonyokba.

1 A köznemesség országos szerepének ez az elismerése, amelyet már 1267-ben akként szabályoztak, hogy megyénként két-három nemes jöjjön el az országgyűlésre, nem maradhatott hatás nélkül a megyei intézményre sem, hiszen az országgyűléseken résztvevő nemesség maga is az egyes megyékből került ki. Ennek az eltanult szerepnek az egyik megnyilvánulása a vármegyei közgyűlések tartása volt. Az első soproni megyegyűlés az első köznemesi országgyűléssel esik egybe. Ezeknek, valamint a megyei élet egyéb mozzanatainak első országos szabályozása 1290-ben III. Endre első ország1 Hóman Bálint: Magyar Történet, II. 203— 204. lk.