Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

vagyonosságának alapjait megvetette. Győri püspök korában kapta meg Imre királytól 1198-ban a Repce partján fekvő Mihályit, magánosoktól pedig megszerezte Kázmér falut, vagyis a mai Kisfaludot.

1 Ugyancsak ő kapott és szerzett még birtokokat Fehérmegyében és a Maros balpartján, Pécska közelében.

2 Az érsek birtokainak örököse Miklós nevű unokaöccse lett, Miklós már atyjától is tizenöt birtokot örökölt az ősi szálláshely közelében, a Vértes erdőt, Csákvárt és vele szomszédos hét falut, a Maros alsó folyásánál pedig hat falut. A királyi kegy rá is mosolygott és 1214-től kezdve komáromi, majd csanádi és pozsonyi ispán volt. A királyi udvarral fenntartott kapcsolatainak lehet következménye, hogy első felesége görög nő, második felesége pedig francia nő volt. Korának nagy birtokszerzői között ő sem szorult háttérbe. Kisebb adományokat is szívesörömest fogadott és amikor II. Endre a királyi várföldekkel oly könnyelműen gazdálkodott, neki is dús aratásban volt része. Nem kevesebb mint huszonhét helyen kapott kisebbnagyobb terjedelmű várföldet birtokul. Ezekből II. Endre 1230-ban koronázási esküje betartása következtében IV. Béla kiskirály ösztönzésére 16 birtokot visszavett. Lehetséges, hogy efelett érzett elkeseredésében vonult vissza a közéleti szerepléstől és ettől kezdve csak vagyonának gyarapításával, rendezésével és végrendeletek készítésével ölte idejét.

3 Fiai közül a görög nőtől született Izsák volt az, aki a sopronmegyei Mihályit, Kázmért (Kisfalud) és Petlendet még atyja életében 1231-ben megkapta. Izsák atyjának, Miklósnak természetéből örökölte az iparkodó hajlamot és a birtokszerzési vágyat. Alig kapta meg 1231-ben az örökölt soproni birtokokat, mindjárt vásárolt is azokhoz húsz márkáért egy Mihályival és Petlenddel határos tíz ekényi földet.

4 Ugyanekkor 1231-ben a királyi várbirtokokat felülvizsgáló IV. Béla ifjabb királytól engedélyt nyert arra, hogy Mihályiban a Kis Rábán (vagy a Repcén) négy malmot építhessen. Kikötötte azonban az ifjú Béla király, hogyha ezeknek a malmoknak a létesítése következtében a külső ellenség vagy a külföldre szökő hűtlen magyarok az országnak 1 Fejér, II. 345. 1. 2 Karácsonyi János: Magyar nemzetségek, I. 309. 1. 3 U. o. I. 308.1. * Fejér, III. 2. 226.1.