Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
A Gâtai-nemzetség kiterjedt voltát és már korán több családra való szakadását bizonyítja, hogy a soproni és vasi ágakon kívül egyik ága a régi Tótország területén volt birtokos. Itt Belovártól délkeletre a Racsacka-patak partján volt egykor terjedelmes jószága a Gatalnemzetségnek és azon a Szent Kereszt tiszteletére nemzetségi egyházat is emeltek. A nemzetség-monostor így tehát nem a tulajdonképpeni ősi soproni, a nemzetség nevét viselő szállásföldön vagy annak közelében épült fel, hanem a drávántúli, talán szintén ősi szállásbirtokon. Az egyházat 1334-ben «a Gatal-nemzetség egyházának" nevezik és a mellette keletkezett falut szlávosan Gatalócnak hívták. 1 Itt volt birtokos 1334-ben a Gatal-nembeli Miklós fia, László, aki 1235-ben racsicai birtokát 25 márkáért eladta. A Gatal-nemzetség tótországi ágából származott az a Gatalóczy Mátyás pécsi prépost, aki Zsigmond király kancellárja és 1436—1440-ig váci, 1440—1457-ig veszprémi püspök volt. 2 A nemzetség soproni ága a politikai életben való szerepléstől meglehetősen visszavonult és a második Gatal fia Péter szerepéről a megye életében nevén kívül semmit sem tudunk. Fia, a harmadik Gatal, 1278-ban mint fogott bíró szerepel a Hahót-nembeli Atyusz és Keled között. 3 A harmadik Gatal fiainak élete már változatosabb valamivel, de már a kialakult nemesi vármegye korszakában játszódik le. * * * A megye ősbirtokos nemzetségeinek sora még így megközelítőleg sem lenne teljes, ha két kis várjobbágy-nemzetséget a Kért és Kürtöt nem említenénk meg. A szabad nemzetségek és a most tárgyalandó várjobbágy-nemzetségek közti különbözőség kérdésével Nagy Géza foglalkozott a legbehatóbban, aki Anonymus egy megjegyzése alapján arra az eredményre jutott, hogy a többi krónikákban emlegetett 108 ősnemzetség száma egy jóval régebbi állapotnak az emléke és bizonyos arányt vélt felismerni az ősi nemzetségek beosztása és a várispánságok száma között. 4 Anonymus ugyanis azt mondja, hogy a Taksony korában 1 Csánki, II. 85. 1. 2 Karácsonyi János: Magyar nemzetségek. II. 7. 1. 3 Fejér, IX. 7. 372. 1. 4 Nagy Géza: A magyar nemzetségek. Turul, 1910.20. 1.
