Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
pedig ő IV. Béla király rokonságával is dicsekedett. A tanuként kihallgatott 25 kiváló, sopronmegyei nemes ember azonban útját szegte vágyainak, mert mindnyájan egyértelműleg azt vallották, hogy Koloni Pető nem származott a Gatal-nemzetségből. Karácsonyi János ezen előadása a Gatal-nemzetség előkelő voltáról és nagy hírnevéről mindenesetre ősi eredetet tételez fel, hiba csak ott van, hogy a Karácsonyi által idézett oklevélben 1 nem a fent elmondottakról van szó, hanem arról, hogy a győri káptalan Károly Róbert királynak jelentést tesz az általa lefolytatott vizsgálatról, miszerint kiderül, hogy Felcsákán és Szék nevű birtokokat a Gatal-nembeli Ganur fia Jakab fia Pető, nem hűtlensége, hanem Henrik bán fia János nádor hatalmaskodása miatt vesztette el, amit több szomszédbirtokos igazolt. Arra, hogy a különben megbízható Karácsonyi János honnan vette Koloni Pető Gatal-nembeli vágyaira vonatkozó adatát, nem tudjuk. Az idézett iratból semmiesetre sem és ezért a Gatal-nemzetség ősi és előkelő eredetének bizonyításával kapcsolatban meg kell elégednünk a helynévből, első megszállásra következtetni engedő birtokviszonyokból és a XII. századi előkelő társadalmi szereplésből levont következtetésekkel. Azt, hogy a nemzetség eredetileg a Kér-törzshöz, a Nyéktörzsi töredékhez, vagy a besenyőkhöz tartozott-e, nem tudjuk. Abból azonban, hogy a nemzetség a Vulka-völgyében Csákányon (ma Fehéregyháza) és az Oszlop és Sérc közelében létezett Széken volt birtokos, esetleg a Nyék-törzshöz való tartozásra következtethetnénk, ha tudnánk, hogy ezek a birtokok tényleg eredetileg is nemzetségi szállásföldek lettek volna. Viszont más adatok inkább a besenyő eredet mellett tanúskodnak. Erre azonban nincs adatunk, de éppen úgy nincs adatunk arról sem, hogy ezeket a birtokokat a nemzetség vásárolta, vagy királyi adományként kapta volna. A magyar törzsekhez vagy a besenyőkhöz való tartozás kérdését ezért eldöntetlenül kell hagynunk. A nemzetség a legtekintélyesebb sopronmegyei családok közé tartozott és tagjai valószínűleg már korábban is viselték királyok megtisztelő bizalma folytán a soproni vagy a locsmándi várispánságot. Ennek következtében tehát nem a két testvér, Farkas és Gatal voltak a nemzetség első kimagasló tagjai, hanem csak az elsők, akiknek 1 Nagy, I. 113-114. lk.
