Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

határában a lovagrendnek réteket ad át használatra.

1 Tehát ez az ág is már legalább a XII. és XIII század fordulóján önállósult. Sokkal nehezebb azonban a nyugatdudnántúli ágak beillesztésénél a nemzetség Keserűi ágának a beillesztése. Ez az ág a távoli Bihar megyében élt és odaszármazását Karácsonyi az Osli-ágbeli Benedek váradi püspökösködésével magyarázta meg. Szerinte ugyanis Benedek püspök az 1230. években valamelyik szegény rokonát magával vitte volna, aki ott azután birtokot szerezvén, az érmelléki Keserű faluban, Margitától délre telepedett le. Ez az odaszármaztatás logikus, de bennünk mégis kétséget támaszt a soproni, Bőivagy Szatmár-ág egyik tagjának a neve. A Szatmár név ugyanis azonos a Biharral határos Szatmár megye nevével és nincs kizárva, hogy a soproni végekre szakadt Osli-nemzetség vagy egyik ága, kelet felőli útjában egy időre az Ér és a Kraszna vidékén is nem telepedett-e meg és egy kisebb ága nem maradt-e ott továbbra is a többség nyugatra költözése után vagy, hogy már eredetileg nem-e két, egymástól távoli védelmi körzetbe telepítették-e a nemzetséget ? Valószínűnek látszik azonban az is, hogy Szatmár Szent István királyunk ispánja volt és így került a nemzetség egyik ága keletre. Ezeket a fennt elmondott feltevéseket azonban okleveles adatok eddig nem támasztják alá és csak mint nagyon feltételeseket fogadhatjuk el a nemzetség ezen távoli tagjait egy már a XII. század végén is ott létező ág sarjainak. Ugylátszik azonban, hogy ez az ág teljesen elszegényedett, beolvadt vagy máshová költözött és így csak egyik kis hajtása tartotta meg birtokait a bihari Keserű faluban. A fenti összeállításból kitűnik, hogy a XII. század végén az Oslnemzetség már legalább hét ismert ágra bomlott, amely ágak a XIII. század elején ismét tovább oszlottak, vagy pedig, mint a Szatmár-ág, kihaltak. Látjuk tehát, hogy 1230 táján az Osli-nemzetség rendkívül kiterjedt volt és ez a tény már egymagában is ellentmond annak a feltevésnek, hogy a nemzetséget egy, a XII. század közepén bevándorolt délszláv eredetű nagyúrtól származtassuk.

2 * * * 1 Eredetije a Német Lovagrend bécsi levéltárában. 2 V. ö. Belitzky János, A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában. Regnum, 1936. 61—68. lk.