Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
A földnek ez az értékemelkedése igen híven kifejeződik a XI IL század okleveles gyakorlatában. A föld most már a családi vagyon alapját képezi, még akkor is, ha nincsenek rajta szolganépek. És megindul a hajsza a föld után. A nemzetségek tagjai osztozkodásaikat sietnek írásba foglaltatni, hogy bizonyító erővel bírjanak és kialakul a régi alapokon a nemzetségi földbirtokgazdálkodás, hogy hosszabbrövidebb virágzás után a családi birtokgazdálkodásnak adja át a helyét. * * * A nemzetségi birtoklás kereteiből való kiválás természetes következménye volt annak, hogy egyes birtokos nemzetségi tagoknak — azaz nemeseknek — az örökölt nemzetségi birtokokon kívül már bizonyos hűbéri kötelezettségekkel terhelt várföldjeik vagy egyéni jutalmul nyert adománybirtokuk is volt. Igen jellemzően láthatjuk ezt Sopron vármegyében az itt gyökeres Osli-nemzetségnél, amelynek bomlását és különböző nagybirtokos családokra való szakadását éppen a vásárolt és királyi adománybirtokoknak egyes nemzetségi ágak körül való csoportosulása idézte elő. A foglaló nemzetségek és az első adománybirtokosok elszegényedett ivadékai a föld-, szolga- és állatállomány fejében katonai kötelezettségeket vállalva, királyi szolgálatba állottak. Láttuk, hogy ezek az elszegényedett nemesek azután éppen úgy mint a királyi adománybirtokon gazdálkodó kisnemesek, Szent István és utódai vitézeinek számát gyarapították és a királynak szolgáló szabad vitézek népes osztályának törzsévé és a XIII. század folyamán kialakuló köznemesi rendnek a magvává váltak. 1 Az a birtoklásbeli különbség, amely eredetileg elkülönítette a honfoglaló szállásbirtokosokat és a többnyire királyi tisztviselő adománybirtokosokat, már a XI. század végén megszűnt. Ekkor ugyanis Kálmán király a Szent Istvántól származó adománybirtokot az ősi szállásbirtokkal jogilag egyértékű, ágról-ágra öröklődő nemzetségi birtoknak ismerte el. Nem változtatott a birtoklás jogi helyzetének egységes felfogásán az sem, hogy a XII. században az idegen eredetű nemzetségek száma egyre növekedett. Az idegen 1 Hóman Bálint, Magyar Történet. I. 288- 289. lk.
