Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
régebbi idők óta élveztek. így szőlőik után nem több, mint 63, minden kepe gabona után pedig 12 bécsi dénárt tartoztak fizetni az ispánnak. Szüretkor pedig a tizedet a cefre után szedték tőlük, de ha akarták, ezt is megválthatták. Ezek voltak Sopron régi kiváltságai. Ezeket a régi kiváltságokat egészítette ki IV. Béla király, amikor 1269-ben a királyi udvarnokok Udvarnok nevű területét, amely egészen beékelődött a soproniak földjei közé, Sopron lakosságának adományozta. Ez volt az első ismeretes királyi adomány, amelyet Sopron város kapott, kétségtelenül azért, mert szűkében volt a művelésre alkalmas szántóföldeknek. Ugyanekkor Sopronnak, mint határszéli várnak a megerősítését is célozta, mert a szomszédos lövéri nyilasok felét Sopronhoz kapcsolta és az őrtornyok karbantartására a fertői vám felét is nekik adta. 1 Sopront jogosan csak 1277 óta nevezhetjük városnak. Ekkor vette ki IV. László Sopront a megyés ispán joghatósága alól és helyezte közvetlenül a királyi joghatóság alá. Nemcsak a székesfehérvári polgárokéhoz hasonló szabadságokkal ruházta fel a soproni polgárokat, hanem a falak megerősítése végett a győri püspök sopronvármegyei tizedének a királyt illető huszadrészét, valamint a fertői vám felét is, amelyet IV. Béla és V. István király is erre a célra rendelt, a városnak adta és végül minden keddi napra hetivásár tartást engedélyezett. 2 Ezek a tények azt is igazolják, hogy a megye lakossága ekkor már szervesen belekapcsolódott a kor gazdasági életébe. * * * A kereskedelmi érintkezés kezdeti formái között legjelentősebb szerepe a vásároknak van. A vásárütésekre alkalmas helyek rendszerint ott vannak, ahol két különböző termelésű vidék — például hegyvidék és síkság — lakossága érintkezhetik és cserélheti ki saját termelésű árucikkeit. 3 Sopron vármegye területe, már csak földrajzi adottságainál fogva is, kedvező volt ilyen vásárhelyek kialakulására. A kor gazdasági életének jellemzését szervesen egészíti ki a 1 Fejér, IV. 3. 513. 1. — Valószínű, hogy ennek az Udvarnok nevű területnek felel meg ma a várostól délre fekvő Hoffelder vagy Hofacker nevű dülő. — Házi, I. 1. 4. 1. - Sárközy Irén, i. m. 25-26. lk. - Nagy, II. 137-138. lk. 2 Nagy, I. 3. 1. 3 Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza. Pécs, 1929. 39—40. Ik. Sopron vármegye története. 24 369