Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
felé. A folyam alpesi eredetű törmeléke először a Tullni-mezőt és a Bécsi-medencét tölöttte fel, majd pedig a dévényi kapun át hazánkba lépve, hatalmas törmelékkúpot épített a Kis-Alföldre. Ez a hatalmas kúp Pozsonytól Győrig terjed és felszínén számtalan ágra bomolva hömpölygött a folyam. Ágai csak Komárom vidékén egyesültek újból. A mellékfolyók a hatalmas törmelékkúp miatt, amelynek felszínén, a környezetnél jóval magasabb térszínen folyik a Duna, kénytelenek a lejtő talapzatának irányát követni. Ezek a folyók is csak a kúp végén Győrnél, illetve Komáromnál szakadhatnak a Dunába. (Vág, Nyitra, Rába.) Egyedül csak a Lajtát kényszeríti a pándorfi plató Mosonnál a Dunába, amit a Lajta hordta törmelék térszínkiegyenlítő hatása is elősegített. 1 A Fertő és a Hanság medre, ha a betakaró tőzegrétegeket eltávolítjuk, a Kis-Alföld eredeti felszínét állítja elénk. A pliocénkori térszínt a pándorfi plató mutatja, amelynek nyugati, a Lajtától alámosott pereme 180—186 m tengerszínfeletti magasságban van és a medence felé ereszkedve 150 méteres magasságban végződik. Ezzel szemben a Hanság és Fertő 112—113 méteres térszínén ugyanazokat a rétegeket találjuk, tehát nyilvánvaló, hogy itt egy meglehetősen erős lezökkenéssel állunk szemben. A pándorfi plató keleti folytatását egy alacsonyabb, pleisztocénkori löszplató képezi, amelyen keresztültör a Lajta. Ennek a platónak balparti részét Fenyérnek, jobbparti részét Fertőszögnek nevezik. Ez a termékeny löszplató mintegy 120—130 m magas és a nagyobb falvak elterjedésének határát jelzi. 2 A Fertő és a Hanság fiatal süppedéke megyénk területén a legalacsonyabb térszínt képviselik. Vizeinek lefolyását északon a dunai törmelékkúp, délen a Rábaköz valamivel magasabb holocén feltöltésű térszíne, nyugaton pedig a fertőmelléki dombsor akadályozzák. Kelet felé a csekély esés nehezíti meg a vizek lefolyását. Az így körülhatárolt területen a pleisztocén kor folyamán mocsárvilág alakult ki, amely mocsárnak nyugati része a pöstyén-balfi thermális törésvonal holocénkorba is kiható működése következtében kissé megzökkent és ezáltal a mai Fertő tavat hozta létre. * * # 1 Prinz: Magyarország. 1926. 110-112. lk. 2 Prínz: Magyarország. 1914. 68-69. lk.
