Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A VÁRMEGYEI SZERVEZET A NEMESI TÁRSADALOM KIALAKULÁSÁNAK SOPRON VÁRMEGYE ISPÁNJAI. — HÁBORÚK AZ OSZTRÁK HARCIAS FRIGYESSEL. A TATÁRJÁRÁS. OSZTRÁK ÉS STÁJER HARCOK. SOPRONMEGYEI BETÖRÉSEK. — MOYS NÁDOR, SOPRONI FŐISPÁN. A RÁBAKÖZI ALISPÁNI TISZTSÉG KIALAKULÁSA. — IV. LÁSZLÓ FŐURAINAK MARAKODÁSA. A KŐSZEGIEK FELTŰNÉSE A MEGYÉBEN. OTTOKÁR CSEH KIRÁLY SOPRONI DÚLÁSAI. — A CSÁKOK SZEMBEHELYEZKEDÉSE A KŐSZEGIEKKEL. OSZTRÁK-CSEH HÁBORÚK. SOPRONT A KIRÁLY VÁROSI RANGRA EMELI. KIEGYEZÉS A KŐSZEGIEKKEL. AZ ELSŐ SOPRONMEGYEI GENERÁLIS CONGREGATIO. A

SOPRONI megyeszervezet működésére a nemesi vármegye kialakulásának korából meglehetősen kevés okleveles adatunk maradt fenn és az is, amit tudunk, vagy a királyi oklevélkiadványok megerősítési formulájában fennmaradt egyszerű név, vagy néhány peresirat és adomány le vél szűkszavú megjegyzése. Ez azonban az ország többi vármegyéinél is így van ebben a korban. Sopron vármegye helyzete ebből a szempontból — amint az az összehasonlítások után kitűnik, — annyiban előnyös, hogy az ország nyugati, egyik legfontosabb védelmi területe volt és így a főispáni tisztséget rendszerint a király közvetlen környezetéhez tartozó nagyurak viselték, akiknek életéről, politikai pályafutásáról inkább van máshonnan származó adatunk. A soproni főispán, mint határőrispán a királyi vármegyék virágzásának korában több védelmi kerületnek volt a király által KORÁBAN.