Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

és már szövetségesek szerzésére is gondoltak, de újabb ellenségeskedésre nem került sor, mert Edessza városa elestének a távol keletről jött hírére az egész nyugati világ megmozdult s maga a császár is Magyarországon keresztül szándékozott a Szentföldre vonulni.

1 Fordulatot és a csendes béke éveinek nyugalmát jelzi III. Béla király uralkodása a nyugati végeken. A III. Béla és Otokár stájer herceg közötti viszály, amely a stájer határok kérdése miatt támadt, csak annyiban zavarta a békét, hogy miután az agg Barbarossa császár a viszályt nem tudta kiegyenlíteni, a herceg egy esetleges magyar támadás kivédése végett kénytelen volt szentföldi kereszteshadjárathoz való csatlakozásáról lemondani. Ellenség nem dúlja most a vidéket, hanem békés kapcsolatok támadnak. Osztrák származású szerzetesek birtokokat nyernek a nyugati megyék területén és a távoli, déli, keleti és északi hadjáratokban résztvevő és elvérző besenyő és magyar katonaelem lakatlanná vált szállásaira új munkás népességet telepítenek a német vidékekről. Ugyan már II. Géza korában indult meg a beszivárgó német nagybirtokosok telepítési akciója, de igazán jelentőssé, de népileg igazán nem veszedelmessé, csak most kezdett válni. A görög háborúk, Halics elfoglalása és III. Béla világpolitikai koncepciói Magyarország nagyhatalmi állását eredményezték. A német és görög császár mellett a magyar király egyenrangú félként szerepelt.

2 Gauler i. m. I. 261-263. lk. - Hóman i. m. I. 373. I. 2 Huber i. m. I. 262- 263. lk.