Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

a görögök és a bolgárok látták a veszedelmet, amely a megszállás következtében fenyegette őket, titkos követeket küldtek az Al-Dunamenti besenyőkhöz és kérték, hogy minden félelem nélkül jöjjenek a segítségükre, mivel sem a király, sem a hercegek nem ostromolják őket, hanem csak Vid ispán támadt reájuk a bácsi vitézekkel. A besenyők léprevezetve e csalfa beszéd által, — írja a krónikás — segítségükre siettek és zsákmányra szomjazva, amit a legyőzendő Vid ispántól reméltek szerezni, vakon rontottak a soproniak csapatára, akiknek hadnagya Jan (Iván=János) ispán volt. ő azonban a soproniakkal vitézül megverte a támadó besenyőket, nagyrészüket kardélre hányta, a többieket meg foglyul ejtette. A besenyők vezére, Kazár, aki kevesed magával megfutott, alig tudott a magyarok kezei közül kimenekülni. A király és a herceg ezért fényes ajándékkal és méltó köszönettel jutalmazták Jan vitézt, aki egymagában összezúzta a besenyők sok ezrét, mint a drágakő a cserepet — írta a krónikás — mielőtt még a király és a herceg seregükkel fel keltek volna reggelijük mellől. A király ezután Géza és László hercegekkel együtt letelepedett egy sziklán, amely közel volt a városhoz és a magyarok kezdték elővezetni a fogoly besenyőket, a megöltek fejeivel, a lovakkal és a zsákmánnyal együtt és nem szakadt vége szerda reggeltől dél beálltáig. Ezt pedig azért tették, hogy az ostromlott görögök és bolgárok látva, hogy mily kegyetlenül tönkretették a magyarok a besenyőket, akikben reménykedtek, megrettenjenek és megadják magukat a királynak és a hercegeknek a várossal együtt.

1 Jan, azaz Iván soproni ispánt nándorfehérvári győzelme után megjutalmazta a király és nem lehetetlen, hogy ennek az adományozásnak az emlékét őrzi ma Iván község neve. A XI. században ilyen magánszemélyek számára történt adományozást még nemigen foglaltak írásba, ezért oklevelünk erről nem is maradt fenn. Valószínű azonban, hogy Iván comes a gondjaira bízott megye területén kért és kapott birtokot, amely régi magyar szokás szerint a tulajdonos nevét kapta. Ez talán a mai Iván és környéke lehetett. Sopron megyét nem kevésbbé érintette Salamon és a hercegek háborúja, valamint IV. Henriknek tíz évvel később, 1074-ben az elűzött Salamon érdekében, a Duna balpartján viselt harcai. A kül1 Képes Krónika 56. fejezete.