Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

zásul a magyar menekültek kiadatását kérte és magát minden eshetőség ellen biztosítandó, hadait Győrbe rendelte.

1 A császár Aba követeit, akikben csak kémeket látott visszatartotta, seregeivel átlépte a magyar határt és Sopron várát elfoglalva, hadat üzent a magyar királynak. Csatára hívta Abát, aki elfogadta a kihívást és azt, hogy közösen megállapított napon 1044 július 3-án a Repce vizétől nyugatra, a Hanságtól délre — ott, ahol a Kis-Alföld síkvidéke kezdődik, talán a mai Fertőszentmiklós határában — megküzdenek. Aba azonban mégsem jelent meg, mert jobbnak látta, hogy megkísérelje az 1030. évi hadjárat alkalmával jól bevált harcmodort alkalmazni és arra törekedett, hogy ellenfelét a Fertő, a Hanság, a Rába-Rábca és a Szigetköz határolta mosoni sík, vizenyős és mocsaras területre csalni. Amikor III. Henrik császár látta, hogy a magyar király a kitűzött csatahelyen nem jelent meg, utána indult seregeivel. A mai Vitnyéd és Kapuvár vidékén haladva Babótnál át akart kelni a Repcén és a Kis-Rábán, amelyek a Győr felé vezető útját kettévágták. Kisérlete azonban nem sikerült, mert a természetes akadályokon, a vízen és a sáron kívül az itt lévő erődítés, «a kapu» őrsége is megakasztotta útjában. Ekkor a táborában lévő Péter párti magyarok tanácsára, akik a vidéket ismerték, a Repce és a Kis-Rába mentén fölfelé haladva, egész éjjeli lovaglás után, hajnalban — a mai Cirák táján — gázlóra akadtak, amelyen átkelve, rejtett utakon a kapuvári őrség hátába kerültek. A vár őrsége, amint a németek váratlan oldalról való közeledését látta, ott hagyta a védőműveket és megfutamodott. A védelem nélkül maradt erődítményben sok élelmiszert zsákmányolt a német sereg, amely most egyelőre akadály nélkül folytatta az útját az Öreg-Rába felé. Az abban az időben jóval kanyargósabb futású és partjain sok kiöntéses, árvizekből visszamaradt tócsáktól szegélyezett folyón az árpási révnél volt az átjárás. A német seregek a Rába-közben 17 hadosztályra oszolva meneteltek. Ezek közül az első csapatok július 5-én érték el és lépték át a Rábát és annak jobbpartján északnak fordulva, a koroncói úton haladtak Győr felé. VHÚcr i. m. I. 168-169. lk.