Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
várjobbágyok kezébe, mint például Kapuvár védelmében tanúsított hűségért 1162-ben III. István által megjutalmazott Farkas soproni várszolgáéba a kecöli, vicai és veleni birtokrészek. 1 Vagy pedig az eredetileg ősi nemzetségi birtokaikat megtartó, a király szolgálatába elszegődött nemzetségi tagok örökölt birtokai voltak. 1198-ban Imre király egy Pál nevű hűtlenség bűnébe esett soproni várjobbágy Mihályi nevű birtokát, amely a királyra szállt, Csáknembeli Ugrin győri püspöknek adományozta. 2 Hasonlókép öröklött föld volt András soproni várjobbágy kázméri, ma Kisfalud földje is, amelyet 1231-ben Csák-nembeli Izsák comesnek húsz ezüst márkáért eladta. Az eladott földterület Mihályi, Kövesd, Petlend, Percei és Szergény falvakkal, a Rábcával és a Bálványos érrel volt határos. 3 Ugyanez az Izsák comes 1237-ben Csák soproni főispán előtt egyességre lépett a Kér-nemzetségből származó várjobbágyokkal, akiknek Mihályin lévő három földjükért ötven márkát és a szomszédos Kázméron lévő nyolc ekényi földjükért negyven márkát fizetett, amiért azután a várjobbágyok addigi földjükre vonatkozó minden jogukról lemondtak. 4 Ezek a földek tehát nemzetségi birtokok voltak és nem várföldek, mert ebben az esetben azt el nem adhatták volna1264-ben az Osli-nembeli János, István fia feleségének a Ják. nembeli Bibor asszonynak hitbér fejében azt a szopori földet engedi át, amelyet Imre nevű soproni várjobbágytól válasárolt. Bibor ezt a földet azonnal eladta Csornai Györgynek. 5 1265-ben pedig Empse és több megnevezett soproni várjobbágy társa Pughina nevű földjüket a király beleegyezésével Nagymartoni Bertrandnak eladták. Az eladott föld Poghon, Bessenyő, Herény és Telek falvakkal volt határos. 6 A várjobbágy nemzetségek megyénk határain belül fekvő birtokait természetesen ma már alig lehet mind meghatározni, de valószínű, hogy számos középkori nemesi birtokunk ilyen várszolgálatba szegődött nemzetségek földjeiből alakult ki. A királyi várszervezet felbomlásával kapcsolatban valószínű, hogy eredetileg azokat a szét1 Nagy : I. 2-3. 1. 2 Fejér: II. 345. I. 3 Fejér: III. 2. 225-226. lk. 4 Hazai okmt. III. 2. 1. — Wenzel : VII. 44. 1. 5 Wenzel: III. 44. I. 6 Fejér : IV. 3. 301 -302. lk. - Pesty : Várispánságok. 427., Stessel : Századok, 1903. 437. 1.
