Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
jára jutott és délnek irányozott útjában Dörfel egy részét is átszelte. A határ azután Bónya északi területét érintve a Repce jobbpartjára, a mai Répcefő falu táján lépett át, ahonnan nyugatra tartva, Vasmegye szélén, a lékai vár birtoka mellett az osztrák határhoz ért. Itt érintette a mai Kirchschlagot, — Pesty szerint ez is hozzátartozott. Stessel szerint nem. Az oklevél szövege szerint a határ az Egurmeugh völgyön, a mai Gyöngyös-patak völgyén, felfelé haladt Kuruslakig, a mai Kirchschlagig, amelytől nyugatra van Németország határa. Ezek szerint, ami valószínű is, a mai Kirchschlag is, amelyet egy 1264. évi oklevél Karcsalagnak is nevez, az egykori locsmándi királyi vár falvai közé tartozott. A határjárás ezután két Leporai nevű falut említ, amelyek egyike Németországhoz, másika pedig Locsmánd megyéhez tartozott. Ezután a Lándzsérhoz vezető úton a Tyskon-patak forrásához és a Kaboldi-patakhoz jutott a határ, majd Szent Márton említése után Weplin, a mai Veperd falu felé haladva, átment a Kaboldi-patakon, a Xygun csermelyhez ért és onnan a Meszes-völgybe jutva visszatért az Ikva partján lévő kiindulási ponthoz. 1 Az egykori locsmándi várbirtokhoz tartozó helységek meghatározásánál figyelembe kell vennünk azt az 1425 június 9-én Budán kelt oklevelet, amelyben a Zsigmond király előtt Athinai Zsigmond — az 1263-ban megadományozott Aba-nembeli Lőrinc ispán nöági leszármazottja — részéről Fraknói János és annak Vilmos nevű fia ellen indított perben Lándzsér vár kétharmadrésze és a hozzá tartozó birtokok ügyében döntést hoztak. A per bírósági tárgyalása közben Athinai Zsigmond a lándzséri uradalomra vonatkozó birtokjogát Garai Miklós nádorra és annak Anna nevű feleségére ruházta, akikkel azután Fraknói Vilmos kiegyezett. Az egyesség után, a király rendeletéből, a székesfehérvári káptalan Garai Miklós nádort és feleségét Lándzsér várába és tartozékaiba beiktatta. Az oklevél a következő lakott falvakat említi: Lándzsér, Derecske, mind a két Pulya, Dobornya, Deutal, Szentmárton, Felsőlók, Alsólók, Harácsony, Nyék, Semlesdorf, Récény és Szergény. Említi továbbá a következő lakatlan pusztákat is: Urkonyt a Fertő mellett, Pichlesdorfot, Boldogasszonyfalvát és Gobornokot. 2 A fenti falvak között tehát két1 Wenzel : VIII. 50. I. a Nagy : II. 87- 101. lk.
