Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Imre véleménye szerint a mai Horvát- és Németzsidány lett volna ez a locsmándi várföld.

1 Lehet azonban, hogy Abláncnak egy része is Locsmándhoz tartozott. Locsmánd királyi megye még el nem ajándékozott összefüggő részeit 1263-ban IV. Béla királyunk adományozta oda Aba-nembeli Lőrinc soproni főispánnak. Az adománylevél az egykori királyi megye területének még mindig jelentős részére vonatkozott és ez a körülmény lehetővé teszi a locsmándi vár földek határának pontosabb megállapítását. Lőrinc főasztalnokmester és soproni főispán a sajói ütközetben és soproni comesi minőségében szerzett érdemeiért, cserébe a neki adott zanamegyei

2 és a hűtlen óvári Konrád elvett, de megkegyelmezés útján visszakapott birtokaiért cserébe egész Locsmánd megyét és az előbb Barc fia, Miklós által bírt Lánzsér várát adományozta.

3 Az oklevél szövege azonban nem annyira világos, hogy minden kétségen felülálíó pontos határvonalat tudnánk húzni. A határjáró borsmonostori apát és Osli fia Herbord ispán kétségtelenül szűkszavú leírása a kérdéssel foglalkozók — Pesty Frigyes,

4 Lampel József,

5 Stessel József

6 — megállapításai között bizonyos területi ingadozásokat eredményezett. Az oklevél szerint a határjárás az Ikva

7 vizénél vette kezdetét és a kiindulási ponttól keletre fekvő Alsó-Péterfa nyugati határa mellett húzódott tovább a Konut-patakot, a mai Doborjáni-patakot érintette, majd ismét Nagy-Baron területe mellett déli irányban haladott addig, míg nyugatról Csáva falut, keletről pedig Nagy-Baront választotta el. Ennél a résznél keletfelé fordult a határ és Kartó nevű faluhoz jutott. Ez a ma már ismeretlen falu a Csávai-patak balpartján Csáva-hegység keleti határával érintkezett és így, bár pontos helyét nem tudjuk megállapítani, Felsőpulya határának északi területén feküdt. Innen déli irányban haladva a határ a Csávai-patak jobbpart1 Pesty : Várispánságok. 314. I. 2 Ez is egy eltűnt vármegye. 3 Wenzeï: VIII. 49-50. lk. — Fejér: IV. 3. 148. 1. 4 Pesty Frigyes: Várispánságok, 315. 1. 5 Lampel József: A locsmándi várispánság határairól. Történelmi Tár, 1899. 298-308. lk. 6 Stessel József : Locsmánd vár és tartománya. Századok. 1900. 675—701. lk. — Jegyzetek Sopron megye régi földrajzához. Történelmi Tár. 1884. 210—219. lk. 7 Ez a mai Asszonykúti (Grundwiesen-patak, vagy az Arany (Gold)- patak lehetett.