Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

összeköttetésben. Ezt a hagyományosan viselt személy- és birtoknevek igazolják.

1 Az egymással rokonságban álló, népük körében kétségtelenül törzsfői vagy vezéri tisztséget viselő Oslik, Veszkények és Szakok a nyugatdunántúli, szomorú véget ért Súr népéhez tartoztak. Lehetséges, hogy Beliüd és Súr besenyői az etelközi besenyő törzsszövetség Csűr, azaz Sur-törzséből származtak.

2 A Magyarországba telepített besenyők egy másik, a Tisza mentén, az Abádi rév körül, a mai Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék határán letelepedett ágából származott a X. századi magyarországi besenyők másik csoportja. Ennek a tiszaparti besenyő telepítésnek írásos emlékét Anonymus őrizte meg és az okleveles és régészeti adatok bizonyították be. Taksony vezér alatt — írja a királyi jegyző — a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz jött, akinek Thonuzoba volt a neve, ő Urkund atya, akitől a Tomaj nem származik. «Taksony vezér lakóföldet adott neki a kemeji részeken, ahol most az Abád rév vagyon.»

3 A Thonuzoba népéből és nemzetségéből szakadt besenyőink szállásainak kutatásával kapcsolatban ismét a nemzetség körében szokásos személy-, illetve személy né vi eredetű birtoknevekből kell kiindulnunk. Ez a nemzetség — látjuk a krónikából — főleg a Tomaj és az Urkund, esetleg a Thonuzoba neveket használhatta.

4 Sopron vármegyében a középkorban Csér falu mellett, közel Cirákhoz egy Tomaj nevű falu állott, amelynek emlékét ma a Répceszemere határában lévő Tomaj dülő neve őrzi. Volt azonban egy Urkund nevű falu is amely a Pomogy, Sarród és Süttör vidékén lévő észterük közelében feküdt. Ennek emlékét ma a Süttör határában lévő Urkony 1 V. ö. idézett négy tanulmányommal. — Kniezsa István : A nyugatmagyarországi besenyők kérdéséhez c. hozzászólása a Domanovszky Emlékkönyvben felfogásomat nem változtatta meg. A sopronmegyei vonatkozásokon messze túlnövő besenyő probléma kutatása ma még kezdetein is alig van túl. Nagy feladatok előtt áll tehát az ősi, ezeréves Osli-nemzetség utolsó élő férfitagja ostffyasszonyfai Ostffy Lajos dr. ny. főispán, főrendiházi tag által kezdeményezésünkre alapított Rábaközi Besenyő Kutató Intézet és Múzeum, az Osli-Szeminárium. 2 Belitzkjy János : A nyugatdunántúli és felvidéki besenyő-telepek. 80—81. lk. 3 Anonymus gestája: 57. fejezet. 4 V. ö. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek, I. 306. és 313., III. 112-114. lk.