Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

történhetett. Feltevéseink szerint tehát a rábaközi besenyők vagy a Solt által a Fertőn túlra telepített elővédeink Bécsimedencéből ide, a törzsközi választóterületre telepített, visszahúzódó maradványai, vagy pedig egy, Szent István uralkodása alatt keleti hazájából hozzánk csatlakozott újabb besenyő töredék. Valószínűbb azonban a fertőntúli telepekről vagy azokkal egyidejű telepítésektől való származtatás, amit a lajtántúli terület elvesztése is megmagyaráz, meg az is, hogy ennek a telepítésnek még akkor kellett történnie, amikor a törzsközi választóterületek még aránylag lakatlanok voltak. Téves tehát Tagányinak az az állítása, hogy Sopron megyében sem a Fertő mellett, sem máshol soha besenyők nem laktak, mert szerinte Árpás, a honnan okleveles adat van, a középkorban Győr megyében feküdt.

1 Téves azonban Erdélyi és az ő rá hivatkozó többi kutatónak is a véleménye, akik szerint ami «a Fertőmelléki besenyőket illeti, ezek között a sopronvármegyeiek hadifogoly eredete pozitív alapon nyugszik)).

2 Szokolay szerint ezeket a fertőntúliakat nem Solt, hanem Ján (Iván, azaz János) soproni ispán telepítette le 1068 táján Sopron megyében és azonosak azokkal a hadifoglyokkal, akiket Bolgárfehérvárnál (Nándorfehérvár) ejtett. Kövér Fidél, Erdélyi nyomán, a kapuvári és babóti besenyőket tartja Ján foglyainak.

3 Ezek a téves nézetek a Képes Krónika egyik adatának

4 félremagyarázásából származtak, amivel Tagányi fölöslegesen vádolta Erdélyit, mert ez a magyarázás nem az ő kezdeménye. A krónikában ugyanis egy szó sincs arról, hogy a Nándorfehérvár ostromakor foglyul ejtett besenyők további sorsa mi lett. Valószínű, hogy a már meglévő magyarországi telepeken helyezték el őket. Ezt a valószínűséget már Jerney János is látta és több ezer főnyi besenyőnek Jan soproni ispán általi legyőzetését elmondva, fölteszi, hogy a foglyok Sopron-táji besenyők közé jutását, már csak legyőzőjükről is, méltán vélhetni.

5 Feltevéseken kívül tehát semmi sem igazolja a moson-sopronvidéki és rábaközi besenyők hadi1 Tagányi Károly : Felelet Erdélyi Lászlónak. Tört., Szemle 1916. 410—411. lk. 2 Erdélyi László: Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. Történeti Szemle. 1914. 551—560 lk. 3 Kövér Fidél: A Hanság földrajza. Szeged, 1930. 31. 1. — Erdélyi László: Árpádkor. Budapest, 1922. 113. 1. 4 Képes Krónika 56. fejezete. 6 Jerney János Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. Pesten, 1861. 229. I.