Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

választó közökről, törzsközi gyepükről szó sem lehetett és ennek tulajdonítható, hogy amikor a Megyer-törzs Doboka-nemzetsége a Szamos-völgyén délkelet felé haladt egy kis Kér töredék is vele nyomulhatott. Ennek az emlékét őrizheti a Nyárád és a Maros vize közötti dombságon elterülő erdélyi Kál helynevünk. A Megyer-törzs vándorlása úgylátszik két részre szakította a Kér-törzset. A kisebbik rész a Megyer-törzs vonulásától délre haladt tovább és a mai Püspök-Ladány, Kőrös-Ladány, az érmelléki Bulcsú, a Nagyszalonta melletti Harkány és a Derecske melletti Kalló ér közelében telepedett le és bocsátott ki kisebb-nagyobb rajokat. Ennek a településnek az emlékét a Kenderes, Turkeve, Kisjenő és Nagyvárad közelében fekvő Kér nevű középkori falvak őrizték meg, amelyek valószínűleg a törzstöredék szállásterületének a peremén helyezkedtek el. A törzstöredék népi kirajzásának nyomait a Fekete-Kőrös völgyi Bulcsú és Kér, továbbá a Lippától keletre fekvő, marosvölgyi Bulcsú, a Makó közelében lévő Ladány és Bulcsú, valamint az Aranka melletti Kér és végül a temesmegyei Kér nevű falvak őrizték meg. A Kér-törzs nagyobbik fele a Megyer-törzstől északra szorult és részben a megyerek elhagyott szabolcsi szállásait, részben a TokajHegyaljától a Zagyváig terjedő vidéket vette birtokába. Erre az elhelyezkedésre mutat rá Tisza-Ladány, Takta-Harkány, Sajó-Lád, Kál és Jász-Ladány és a közelében fekvő középkori Kér neve. Az itt elhelyezkedett törzsi zöm a Hernád, a Bódva és a Sajó völgyein felhatolva terjeszkedett és ennek eredményeként ma Abaúj-Szántó mellett a Hernád-völgyében ott találjuk Kér, a Bódva-völgyében Lád-Besnyő, a Sajó-völgyében pedig Kér, Harka és Harkács falvakat. A terjeszkedés másik irányát a Vanyarc-patak partján, Versegtől északra fekvő Kalló, a Galgamácsa közelében fekvő Kér és az Ipolyvölgyében fekvő szintén Kér nevű falvak őrizték meg. Nincs kizárva, hogy már ekkor, a 900. év előtt vette birtokába a törzs a Lajosmizse határában fekvő Ladány és a Kiskunmajsa határában fekvő Harka nevű birtokokat. A Dunántúl 900-ban történő birtokbavételével indult meg a törzs további vándorlása. A törzs egyrésze most a Megyer-törzzsel együtt átkelt a Dunán, birtokba vette a Sárvíz mentének egyes Sopron vármegye története. 11 161