Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

való szövetségeknek, mellé- vagy alárendeltségének feleltek meg. Az egykori szövetségek emlékét nem egyszer egy-egy, a magyarságba olvadó rokon török törzstöredék őrizte meg, amelynek beolvadása lassú, de biztos átalakító hatást gyakorolt az egész népre. Sok, a magyarságba olvadt török törzstöredék másik részének az lett a sorsa, hogy a Volga torkolata közelében fekvő Népek Kapuján át más nyugatra özönlő, a nyugati és a keleti törökség kötelékébe tartozó népek a Duna-völgye felé való törtető útjukban magukkal ragadták és így ezek sokszor előbb jutottak el a Duna és a Tisza partjain elterülő vidékekre, mint az őket évszázadok múlva követő a magyarságba olvadt és itt hazát alapító elszakadt részeik. Ilyenek voltak az avarok és a hozzájuk csatlakozó szabarok, akiknek egyrésze a kaukázusi hazában a magyarságba olvadt. A magyarság onogur elnevezése az onogur-bolgárok nevéből származik, akiknek a Fekete-tenger keleti partvidékén, a Kaukázustól északra, 461 és 550 között találjuk nyomukat, ahová nyugatszibériai hazájukból költöztek két más bolgár nép, a saragurok és ogurok társaságában. A bolgár név eredetileg szószerint már maga is keverék népet jelent. Az onogur-bolgárok soraiban kell keresnünk a nekik behódolt és a velük szoros kapcsolatban álló magyarságot is. Németh Gyula bizonyította be az ungri (= magyar) és onogur népnevek azonosságát és az V-IX. századi források alapján a két nép azonossága is bizonyítottnak tekinthető. Ugyancsak ezek a források az onogurt a kuturgur (= bolgár) testvérnépeként ismerik, amely utóbbinak a királyai családfájukat Attila fiáig vezették vissza. Az onogur-bolgárság dunai ágának leszármazottjai a mai balkánfélszigeti elszlávosodott bolgárok, volgai ágának pedig a mai csuvasok. A turkológiai kutatások mai állása szerint kétségtelen, hogy a bolgár nép, amelynek két ága — a volgai és a dunai bolgárság — később egymástól elszakadt, a hún birodalom alattvalója volt. A kutatások eredménye szerint a Don mentén a Kaukázus vidéki magyarsággal az ötödiktől hetedik századig közvetlenül szomszédos bolgárok első királya magának Attilának fia, Imik vagy Ernák volt. A kérdés tisztázása azonban sokkal bonyolultabb, semhogy szűk helyen tárgyalni lehetne, de mint tényt elfogadhatjuk, hogy a kaukázusi haza volt az a terület, ahol a magyarság megszerezte a hunokkal való kapcsolat tudatát. Ez a tudat a Kubán-folyó vidéki hún és a későbbi