Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
etnikai túlsúlyra jutását a magyarok Honfoglalása törte mintegy derékba, akik a hasonló életmódot folytató és rokon népiségű és kétségtelenül nyelvileg hozzájuk közel álló avarságot törzsszervezetük szerves kiegészítőivé tették. * * * Az avarok nemzeti önállóságának megsemmisítése után a frank birodalom keleti határterületein szláv töredékek jutottak túlsúlyba. Gyér szláv népesség Sopron vármegye területére is jutott, bár kétségtelen, hogy ezen a vidéken a letelepült avarság szállásai miatt jelentős szerepre sohasem tudtak a szlávok jutni. Pribina 835 tájától fennálló dunántúli szláv fejedelemségének fennhatósága a mai Sopron vármegyének legfeljebb délkeleti rábaparti részeire terjedhetett ki. Kisebb szláv telepek azonban a bükkös erdők régiójának vidékén itt is voltak. Ennek igazolására ott vannak a valószínűleg pannón-szláv eredetű Ukecs, Babaduri, Baron (Kisés Nagy-Barom ma Szabadbáránd és Borisfalva) és hasonlóképpen szláv eredetűnek feltételezhető Ablánc helynevek. A Pordány helyneveket szintén magyarázzák szláv helynévből eredőknek, nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a Pord>Pard magyar személynév kicsinyítőképzős alakja is lehet a Pordány > Párdány>Padány helynév. Szláv eredetűnek vélik még egyesek a Csorna helynevet is, amelyet azonban a besenyő-török Csur>Sur személy- vagy törzsnévből származottnak tartunk. Ezek a gyér adatok kétségtelenül a IX. századi szlávság Sopron vármegye mai területén való jelentéktelen szereplésének a bizonyítékai. 1 Az avar uralom emlékei vidékünkön azonban, sajnos, csak alig valamivel számosabbak és inkább csak elszórtan előforduló sírleletekből állók. Leggazdagabb ilyen leleteink a mosonmegyei nemesvölgyi hún és avar sírokból, valamint a mosonszentjánosi több mint kétszáz hún-avarkori sírból kerültek ki. Sopron vármegyében a lajtapordányi és a pecsenyédi avarkori temetők a jelentősebbek. Ez utóbbiak anyaga jelenleg a kismartoni tartományi múzeumban van. Több kisebb-nagyobb leletet azonban a magyaróvári és soproni múzeumok is őriznek. A vasmegyei, kőszegkörnyéki leletek ma főleg X V. ö. jelen mű, 166., 174-175. lk.
