Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A Noricumtól keletre eső Pannóniának, a mai Dunántúlnál nagyobb területén Dio Cassius szerint Krisztus előtt 35-ben Octavianus Caesar, a későbbi Augustus császár hódított először. A fellázadt pannonokat Kr. e. 15-ben Publius Silius verte, Kr. e. 11 -ben pedig Tiberius. Utolsó felszabadulási kísérletük Krisztus után 6-ban következett be. A mozgalom élén Pinnetus nevű vezérük állott. A felkelést Octavianus Augustus, Tiberius és Germanicus segítségével verte le Kr. u. 8-ban. Ekkor lett egész Pannónia római tartománnyá.

1 Noricumnak és Pannóniának római uralom alá jutása, a mai Sopron vármegye területének a római birodalom szerves kiegészítő területévé való válása, az itt élt kelta néptörzs elrómaisodását vonta maga után. Ez a folyamat természetesen csak úgy következhetett be, hogy vidékünkre római gyarmatosok települtek. Ez az átalakulás természetesen egy hosszabb fejlődési folyamat eredménye volt. A hódítás befejezte után a rómaiak azonnal hozzáfogtak a szervezés munkájához és ezzel együtt a tudatos romanizáláshoz. Eleinte szükséges volt ehhez a katonai tekintély, sőt néhol az erőszak is és ezért a tartományok hadereje nemcsak a külső ellenségtől való védelmet, hanem az új alattvalók fékentartását is célozta. A 6-tól 9-ig tartó nagy pannón-dalmata lázadás tűzfészkében hat teljes légió volt elhelyezve. Ezzel szemben a Dunántúl és Noricum területén, ahol a lakosság könnyen vagy örömmel hódolt meg a rómaiaknak, csak néhány segédcsapat táborozott. Természetesen a határrá tett Duna vonal őrzéséről is gondoskodtak. így Carnuntumnál, a mai Hainburg és Deutsch-Altenburg mellett a Germániából betorkolló kereskedelmi út végpontján szintén egy légió talált elhelyezésre. Augustus,. de legkésőbb Tiberius császár uralkodása alatt már Pannónia belsejében is elkezdték a legfontosabb országutak kiépítését. A római birodalom életébe való bekapcsolódás fő eszközei az Alpokon átvezető nagy utak voltak. Elképzelhetetlen, hogy Poetovio (Pettau) és Carnuntum légiótáborai út nélkül maradtak volna, hiszen Carnuntum például már Kr. u. 15-ben állandó csapatállomás volt. A Poetovio és Carnuntum táborait összekötő útvonalnak — amely a régi borostyánkő szállító útvonal csapását követte — nevezetesebb állomásai Emona, Celeia, Savaria (Szombathely) és Scarbantia 1 Dio Cassius Coccejanus Hist. Lib. XLIX. 36. — Farkas Sándor : Csepreg mezőváros története. Budapest, 1887. 19—20. lk.