Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

maga céljaira használta fel és birtokait különböző kisebb-nagyobb birtokosoknak elzálogosította. Mindezt persze a gyermek tudta nélkül cselekedte, aki azután fölcseperedvén, 1480-ban a csornai konvent előtt tilalmazta gyámját birtokainak elidegenítésétől.

1 A Kanizsaiak anyagi gondjainak növekedésével egyenes arányban állott tekintélyük kisebbedése. Hatalmaskodásaik, amelyek ellen egykor talán szót sem mertek volna emelni, állandó panasz tárgyát képezték és különösen a soproni polgárok kerestek és kaptak kárpótlást. Az 1467. évi Mátyás-féle rendreutasításuknak nem sok sikere volt, mert cenki és beledi adószedőik továbbra is igazságtalan módon hajtották be a vámokat. Ezért Sopron vármegye 1472-ben tartott generális congregatiója megfosztotta Kanizsai Lászlót az adók beszedése jogától. Kanizsai László ekkor politikai érdemeire való hivatkozással Mátyás királyhoz fordult jogorvoslatért, aki azután visszaadta ezt a jogot Kanizsai Lászlónak. Figyelmeztette azonban őt és officialisait, hogy tartózkodjanak a jövedelmek jogtalan behajtásától, az utak megszállásától és a fosztogatásoktól. A kereskedőket és az utasokat pedig felszólította a király, hogy Cenken és Beleden fizessék meg a törvényes vámokat, a hatóságokat pedig utasította, hogy rendelkezését hirdessék ki a vásárokon és nyilvános tereken.

2 Ugyanezidőben végérvényesen elvesztették a Soprontól nyugatra eső birtokaikat. Szarvkő várát, amelyet 1457-ben Pottendorfer Györgynek vetettek zálogba, ennek halála után, 1486-ban, Mátyás király a Kanizsaiak egykori borostyánkői, oszlopi, dorogi és kismartoni váraival, valamint a hozzájuk tartozó városokkal és uradalmakkal együtt Grafenegg Ulriknak adományozta. Hiába tiltakozott ez ellen Kanizsai Miklós a vasvári káptalan előtt.

3 Kismartont ezt megelőzően, 1463-ban, Mátyás Frigyes császárnak zálogosította el és akkor sem adta vissza a Kanizsaiaknak, amikor az később visszaváltotta, hanem 1488-ban fiának, Korvin Jánosnak adományozta.

4 * # * 1 Herczegh R. Frigyes i. m. 50. 1. 2 Herczegh R. Frigyes i. m. 48. 1. 3 Nagy, II. 548. 1. 4 Teleki i. m. XI. 70., XII. 385. lk. - Herczegh R. Frigyes i. m. 51.1.