Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: középkori oklevelek 1236-1526 (Sopron, 1928)

filius Pethew, ípsas quatuor marcas plene eidem persolvísset, unde ipse predictam sessionem Bodorilese vocatam simul cum omnibus suis utílitatibus et pertinenciis universis, terris arabilibus, silvis, nemoribus, aquis aquarumque decursibus, item in alio loco quasdam particulas terrarum íuxta possessionem suam Miklosfolua vocatam existentem, quas hocusque (!) idem Dominicus po(s)sedísset, similiter cum omnibus suis utilitatibus et pertinenciis universis, scilicet cum silva, vulgo Erestuin vocatam (így!), terris arabilibus, prout et inquantum prescripto Petro, filio Pethew, dignosceretur pertinere, eidem Petro et per eum suis heredibus heredumque suorum successoribus resignasset et restituisset, immo resignavit remisit et restituit perpetuo et i(r)revocabiliter possidere et habere coram nobis, omnes autem litteras causales inpignoraticias, înquisicionales, prohibicionales, protestacionales et tradicionales vanas, frivolas, cassas et viribus carituras alternatim commisissent et commiserunt coram nobis. In cuius reí memória (m) perpetuamque firmitatem présentes sigillo regio, quo pretextu honoris nostri comitatus capelle régie utimur, duximus consignandas. Datum in Wyssegrad, in festo Omnium sanctorum anno Domini millesimo CCC-mo LX-mo septimo. Kívül: sonat de Petewylese ; majd eltérő (XVI. századi) írással: Swlrwl walo lewel Szala warmegyeben. Vízfoltos hártya, halványpiros és zöld selyemzsinóron függő, darabokra töredezett pecséttel, melynek fészkéből a lenyomat lekopott. Jelzése : Zeke fasc, 19. N° 19. Jegyzet : 1 ez a szó beszúrás a sorok között, eltérő írással ; 2 alább Bodorilese, illetve a hártya hátlapján Petewylese alakban fordul elő ; 3 az eredetiben pignore. 1369 július 8. A zalavári konvent előtt Sülyi Demeter és Salszegi András egyik, Csáb község határában levő, vitás birtokrész tulajdonjogának eldöntésére megállapodásokat kötnek. Nos conventus monasterii beati Adriani martyris de Zala damus pro memória, quod Demetrius, filius Stephani de Sul ab una, parte vero ex altéra Andréas, filius Sebastiani de Salzegh, coram nobis personaliter constítuti confessí sunt in hunc modum, quod cum ipsi super facto cuiusdam particule terre inter ipsos