Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)

kötötten - nemzeti gyűlés egybehívását. Ezek után részlegesen a kormányszék is meghátrált: szeptember 25-én hozzájárult ahhoz, hogy a románság - a balázsfalviak hazatérésének előzetes feltétele mellett - november 1-jén Gyulafehérvárott zárt épületben, kiküldendő kormánybiztos és rendfenntartó katonaság jelenlétében, püspökei elnöklete alatt összejövetelt tartson. Kikötötte viszont, hogy ezen a gyűlésen minden esperesi kerületből csak az esperes és egy másik személy vehet részt, a tanácskozók pedig nem mehetnek túl az ország alaptörvényein és nem léphetik át az alkotmányos rend korlátait. Ellenkező esetben a kormánybiztos és a püspökök kötelesek a tanácskozást haladéktalanul berekeszteni és a résztvevőket elszéledésre felszólítani. A balázsfalviak azonban a Gubernium ezen rendelkezését is visszautasították, annak nyomatékos leszögezésével, hogy ők nem zsinatjellegű egyházi megbeszélést, hanem valódi nemzeti közgyűlést akarnak. Szeptember 30-án, miután Micas, akit Vay személyes utasítására kezeslevél nélkül engedtek ki marosvásárhelyi börtönéből, a helyszínre érkezett, Vay oltalom levelével a zsebükben, végül mégis szétoszlottak. Az országos biztos és a magyar hatóságok csak a román és szász lapokból értesültek arról, hogy az eltávozás előtt Barnut, irányításával újabb petíciót szerkesztettek, most már közvetlenül az uralkodóhoz, és ezt - megkerülve a Guberniumot - Puchner útján kívánták Ferdinánd elé juttatni. Ebben ismét semmisnek nyilvánítják az uniót; a császári alkotmány kiterjesztését kérik Erdélyre; kijelentik, hogy parancsot csak a császártól és annak minisztériumától fogadnak el; követelik az Erdélyben meghonosított „terrorista" rendszer felszámolását, a korábbi üldözések-zsarolások kivizsgálására egy románszász-magyar vegyes bizottság felállítását; a minden nemzet képviselőiből összeállítandó úrbéri választmány haladéktalan megalakítását, és addig is, amíg ez utóbbi megkezdheti működését, mindenféle robotoltatás leállítását; garanciákat akarnak bármilyen jogi visszaélés megelőzésére; tiltakoznak a Királyi Tábla mellé tervezett különbíróság ellen; a császár állítólagos engedélye alapján sürgetik a román nemzetőrség megszervezését és azt, hogy e nemzetőrséget a főhadi parancsnokság