Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)

nek lojálisak a magyarság iránt, de legalábbis ne tanúsítsanak ellenséges magatartást a magyar kormánnyal szemben. A kiszemeltek egy része azonban, arra hivatkozva, hogy kinevezésüket nem előzte meg a román nép jóváhagyásának kikérése, elhárította a megbízatást. Másik részüket viszont Teleki - a bizottság elnöke - nem engedte be a tárgyalóterembe, azzal az érveléssel, hogy a bizottságot létrehozó országgyűlési határozat mit sem tud tanácsadókról, következésképpen ilyenek kinevezése és meghallgatása ellentétes a diétái határozat szellemével és betűjével. A huzavona Teleki makacssága miatt szeptember második feléig tartott, amikor is Batthyány már csak mint ügyvivő miniszterelnök - erélyesen parancsolta meg Telekinek a románok befogadását. De már későn. Az unióbizottság addigra befejezte a több mint húsz törvényjavaslat kidolgozását, köztük a románokról szólóét is. Ez utóbbiban nem volt köszönet. Mindössze két kérdést ölelt fel. Kimondta, hogy a románok minden közhivatalra alkalmazhatók. Dehát az alkalmazás elvben, főleg a kolozsvári diéta jogegyenlőséget kimondó törvényének hatályba lépése után, már különben sem volt tilalmas. Továbbá biztosította a román egyházakban, iskolákban, egyesületekben és alapítványoknál a román nyelv kizárólagos használatának szabadságát. Csakhogy a fenti intézményekben, minden törvényi szabályozás nélkül ugyan, de korábban is a román nyelv használata divatozott. A tervezet tehát az első kérdésben csupán egy elvi - eddig is létező lehetőséget törvényesített újra, illetőleg erősített meg, a másodikban pedig eddig soha meg nem kérdőjelezett gyakorlat folytathatóságát garantálta. Nem meglepő, hogy Cagunáék e felettébb sovány tartalmú tervezethez nem voltak hajlandók nevüket adni, hivatkozva rá: a román néptől nem kaptak felhatalmazást arra, hogy ilyen - a semmivel határos - minimummal érjék be. A történethez hozzátartozik, hogy a bizottság egyetlen tervezete sem került a Ház elé, noha annak elnöke - nem törődve Cagunáék állásfoglalásával - szeptember 27ében kollektív beterjesztésük napját is megjelölte. Nem, mert a nemzetgyűlés Jelaőic támadása, majd annak következményei miatt előbb félbeszakította, azután pedig már korábban napirendre vett javaslatok tárgyalásával