Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülésének előkészítése
is tekintette - öss2hangban egyébként a kormány álláspontjával. Hangoztatta továbbá, hogy a kormánynak senki nem tilthatja meg, hogy tanácsokat kérjen (ha akar, akkor épp a leginkább érintettektől) és az Országos Vallásügyi Tanács ezt a feladatot látja el, „jelenlegi hatáskörével leginkább az egyházak közös érdekképviseleti szervének funkcióját töltheti be”. Az Egyházpolitikai Titkársághoz hasonlóan nem alkalmas arra, hogy az egyházakat irányítsa, vagy beavatkozzon az életükbe. Sólyom sajnálta, hogy bár sokmindent megfogadtak megjegyzéseiből, a tárca ragaszkodik a törvényhez és a vallásügyi tanácshoz is, bár azt örömmel nyugtázta, hogy a törvény szövegéből az arra való utalást kihagyják.62 Közben megalakult augusztus elején a Művelődési Minisztérium Egyházi Főosztálya, és nagyon is megfelelt a Glatz által 1989. május-júniusában megfogalmazott terveknek.63 Egyrészt Platthy Iván főosztályvezető és jogász munkatársai mellett az egyházak képviselőit is bevonták az ügyintézésbe, a vallásügyi törvény jogerőre emelkedéséig ellátták az új egyházak és szerzetesrendek nyilvántartásba vételével, az egyházakat érintő jogszabályok kidolgozásával, jogértelmezéssel, az egyházaknak juttatott állami támogatások koordinálásával összefüggő feladatokat, de intézkedtek hitoktatással vagy tábori lelkészi szolgálattal kapcsolatos beadványok ügyében, a legtöbb munkát pedig az egyházak (1989—1990 fordulóján „spontán”) ingatlanrendezésével összefüggő feladatokat stb.64 De alaptalannak bizonyultak az Egyházpolitikai Titkársággal kapcsolatos félelmek is. Sarkadi Nagy Barna (Kulcsár Kálmán szavaival, a rendszerváltó kormány „nagyon kellemes és okos partnerének bizonyuló”,65 a demokratikus szemléletű vallásügyi törvény megalkotása iránt elkötelezett miniszterhelyettes) pontosan látta el a titkári feladatokat, szervezte az Országos Vallásügyi Tanács üléseit, levelezett a miniszterekkel és az egyházi vezetőkkel, a kormányfő valódi egyházpolitikai szaktanácsadója lett. Titkársága gyakran vett át egyházpolitikai jellegű feladatokat a miniszterelnöktől, így 1989 őszén a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatfelvétel háttértárgyalásait is ő irányította magyar részről. Annak ellenére, hogy az ÁEH elnökhelyettesi posztjáról lett a rendszerváltó kormány egyházpolitikájának alakítója, kormányzati és egyházi körökben is elfogadott, tehetséges politikusnak illetve diplomatának bizonyult. AZ ORSZÁGOS VALLÁSÜGYI TANÁCS ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE A kormány ragaszkodott az Országos Vallásügyi Tanácshoz, illetve ahhoz, hogy a demokratikus párbeszéd fórumának szánt testülettel segítőkészségét, az egyházak szabad működésének garantálását és támogatását demonstrálhassa. Németh Miklóst és minisztertársait bizonyosan őszinte szándék vezette azzal kapcsolatosan is, hogy kikérje és 62 IRM. KI. KF. ad 70.015/1990. II. 63 Ld. erről részletesen: PLATTHY, 2005. 148—152. p. 64 Nem sértik az egyházak belső szabadságát. [Hámori Andrea interjúja Platthy Ivánnal.] In: Esti Hírlap, 1990. január 23. 4. p. Platthy tagadta, hogy „titokzatos főosztály” volnának (ügyintézésükből úgy tűnik, nem is voltak azok), és hangsúlyozta, hogy az általa vezetett szerv foglalkozik a legtöbbet az egyházak ügyeivel, az Országos Vallásügyi Tanács konzultációs fórum, az Egyházpolitikai Titkárság csak előbbi ügyintézésével kapcsolatos feladatokat lát el. 65 Kulcsár, 1994.266. p. 30
