Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

e) Tájolás. Az égtájak — elsősorban az észak — irányának feltüntetése, nyíl vagy többágú irányrózsa segítségével („Táj. nyil.", „táj. ir. r.", „táj. n."). Az északi irányt (latinul septemtrio) általában a térkép felső széle felé húzott függőleges vonal szokta jelezni. A leírónak fel kell jegyeznie, ha a térkép nyílcsúcsának vagy irányrózsájának északra mutató csúcsa ettől eltér. („ÉNy.", „DDK."). Táj. ir. r. DK. (19. ábra). Táj. ir. r. NyÉNy. (20. ábra). f) Fokhálózat: a földrajzi hosszúság és szélesség fokait jelölő vonalak hálózata („Fokh."). Fokbeosztás: a vonalakat csak a keret mellé írt számokkal jelzik („Fokbeo." 21. és 22. ábra). g) Félmérési alappontok: azok a pontok, melyekből kindulva a? ábrázolandó területet a mérőeszközök segítségével felmérték. Irányvonalak: a felmérési pontokat összekötő vonalak. Ezek számadatai. (23. ábra). h) Díszítőelemek: díszes cím, szövegrészek, tájképek, ember-, állat-, műszer- stb. ábrázolások. Csak akkor veendők föl részletesen, ha a művelődéstörténet számára hasznosíthatók. Díszítés (állat- és növényábr.) (24. ábra). Díszítés (fegyverek, kürt, hadijelek, viselet, virágok) (25. ábra). i) Keret: „Kerettel", „keret n.". k) Anyag, forma. A térkép anyaga lehet hártya (ismertebb nevén pergamen), papír vagy vászonrahúzott papír („vh."). Formája szerint lehet több részből álló („2, 3, 4 darabra vágva"), más térképekkel egybekötött („a kötet vászonkötésben", bőrkötésben", „díszes bőrkötésben") stb. 1) Állapot. A térkép lehet ép, rongált, kopott, rothadt, szakadt, hiányos stb. m) Eredetiség, hitelesség. A térkép lehet eredeti; lehet az eredetivel egyidőben készült, vele azonos értékű másodpéldány és lehet az eredetiről készült egykorú vagy későbbi másolat. Hogy a leírásra kerülő térkép melyik csoportba tartozik, az vagy közvetlenül a szerzőre, másolóra vonatkozó szövegből derül ki, vagy — ilyen szöveg híján, de több azonos darab esetén — a példányok összehasonlításából állapítható meg. A másolat gyakran tisztább, elnagyoltabb rajzú, esetleg láthatóan később készült az eredetinél, másolási hibái vannak. Az, hogy egy térkép csak az eredetiről készült másolat, az előbbi adatok alapján esetleg összehasonlítás nélkül is kideríthető. Ha semmi nem mutat arra, hogy a térkép másolat volna, akkor eredetinek tekintendő. Ha a példány hitelesített vagy ellenőrzött, akkor ezt itt kell — a hitelesítés és ellenőrzés keltével, valamint a hitelesítő mérnök nevével együtt — feltüntetni.