Dr. Dávid Zoltán: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek feldolgozási szabályzata (Budapest, 1958)

5. ) Műszaki vonatkozású adatok (gépi berendezések, bányák, Jsohók, üzemek belső elrendezése stb.). 6. ) Gát, híd, gázló, révhely. 7. ) Utak jellegük szerint megkülönböztetve. 8. ) Postaállomások, vámhelyek. 9. ) Kutak. 10. ) Községek, praediumok határvonalai, számozott vagy megnevezett határpontok. Magát a belterületet a következőképpen határozhatjuk meg: 1. ) X község részletes, pontos belterülete, számozott házakkal <és házhelyekkel). 2. ) X község belterülete megszámlálható házakkal, vázlatosan. 3. ) X község belterülete összevont alaprajzban, utcákkal, háztömbökkel. 4. ) X község összevont alaprajzban. 5. ) X község vázlatos alaprajzban. 6. ) X község templommal, térképjellel jelölt helye. Megkülönböztetjük a településformákat is. Főbb típusai: szétszórt település (egymástól távolálló, rendezetlenül elterülő házak, házcsoportok, utcák nélkül), útmenti, patakmenti település (nagyobb út egy vagy két oldalán, patak egy vagy két partján elhelyezkedő házsorok), egyutcás, kétutcás, többutcás település (az útmenti településsel ellentétben az országos forgalomból félreeső utak mentén települt), köralakú település (gyakran tér, templom, vár köré csoportosuló házakkal), sugaras település (a központból sugarasan kiinduló utcákkal), halmaztelepülés (egymáshoz közelfekvő, rendezetlenül halmozott házak, házcsoportok, szabálytalanul, különböző irányba futó utcákkal), sakktáblatelepülés (mérnöki tervek szerint fölépített helység, mértani formák szerint futó, egyenes vonalú utcákkal és terekkel), kertes település stb. A részletes belterületnél feltüntetjük, ha a térkép megadja az utcák és terek neveit, esetleg kiírjuk a jellegzetes neveket is. 4. Kartográfia. — Térképtan. A térkép készítésére vonatkozó adatokat az egyes kérdéscsoportokat jelző kisbetűk feltüntetésével, mindenkor az alábbi azonos sorrendben tüntetjük fel: a) Színezés. (Színezett. — Tusrajz. — Ceruzarajz, stb.) A térkép jellegének megfelelően kiemelhető, ha a művelési ágak, nyomások, erdőkitermelési övek, birtokosok stb. szerint is színezve van. Színezett, művelési ágak szerint. b) Hegyábrázolás („hegyábr".): „vakondturásszerű", kúpos, halmos, távlatos, oldalnézetes ábrázolások (ld. a 9—12. ábrát). Pillacsíios („pillacs."); pillacsíknak vagy ledületcsíknak általában a 4 mmnél hosszabb, főleg 1811 előtt használatos csíkábrázolást nevezzük.