Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

tel a nemzetiségi kérdés megoldására" címet viselő tervezet a népfelség elvéből indul ki, amelynek az egyén, a család, a község, a megye és a képviselőtestület az orgánumai. Az egyén jogai közé tartozik a gondolat-, hit- és egyesülhetési szabadság s az egyhitű egyéneknek joguk van egyházba tömörülni. Vannak azonban területek, ahol különböző fajú és nemzetiségű egyének élnek együtt. Ezeknek kedvéért nem lehet az államot szétdarabolni, mert épen a nyugati nemzetek példája mutatja, hogy a nemzet a fajták és nyelvek felett áll. A nemzetiségeknek is tehát az egyházak mintájára fejlődésük érdekében társulniok kell. Példának a magyarországi lutheránusok demokratikus szervezetét hozza fel Kossuth. A nemzetiség társadalmi érdek, épen úgy, mint a vallás s az egyik vagy másik nemzetiség sem tehet egyebet, minthogy községenként társuljon, küldötteik által kerületet alkosson s a kerületek nemzeti egyetembe csoportosuljanak. Akár nemzeti főnököt, vajdát vagy hoszpodárt is választhatnak. Nemzeti egyetemükhöz csatolják egyházaik s iskoláik igazgatóságát s így tökéletes önkormányzatot alkothatnak. Az állam csak azt kívánja tőlük, hogy cselekvéseik és megnyilatkozásaik nyilvánosak legyenek. A község szabadsága és függetlensége arra is kiterjed, hogy időről időre hivatalos nyelvét megállapítsa s ezen a nyelven intézheti feliratait is a megyéhez, kormányhoz és diétához, a válaszokat azonban a megye közvetítésével a megye nyelvén fogja kapni, ami ha nem a község nyelve, a megye fordítást is fog mellékelni. A község kisebbségben levő nemzetisége saját nyelvén is nyújthat be kérvényeket a községi elöljárósághoz. A községi iskolában a tannyelvet a község állapítja meg, de a községben más erkölcsi személyek is állithatnak fel iskolát a kisebbség tanítási nyelvével. Az állam ellenőrzési jogát a megye útján és csak olyan irányba gyakorolhatja, hogy az iskolában betartják-e a közoktatás minimumát? A megye szervezete a községéhez hasonló s a megye saját nyelvén fog a kormánnyal levelezni, ami ha nem a magyar nyelv, magyar fordítás is csatolandó. A válaszadás ugyanígy történik. A megyegyűlésen épen úgy, mint a bíróságok előtt mindenki saját nyelvét használhatja. A megyei tisztviselőket a megyegyűlés választja meg. A törvényértelmezésből származó véleménykülönbségek esetében a megye épen úgy a törvényszékhez fordulhat, mint az egyén és a község a megye határozata ellen. Minden megye köteles egy középiskolát fenntartani, ahol a tanítás nyelve a megye hivatalos nyelve, de a megyében divatozó többi nyelveket is tanítani kell. A kisebbség épen úgy tarthat fenn saját iskolát a megyében, mint a községben. A törvényhozó hatalmat az általános szavazattal választott képviselőház és a megyék által választott szenátus gyakorolja s népszerűbb formába átdolgozva 1852-ben csempészték be Magyarországba. Ezt tette közzé HentaUer Lajos: A balavásári szüret (Történeti rajz a kötélkorból.) c. munkájában. Budapest, 1894, 131—146. 1.