Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

MUTATÓK

Tartalomjegyzék. Előszó I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés. 1. §. A magyar államnyelv bevezetése 9 II. József nyelvrendelete és annak visszavonása. — A magyar nyelv kérdése az 1790 és 1825 közti országgyűléseken. — A nemzetiségek követelései. — A nyelvkérdés a reformkorban. — Az államkonferencia álláspontja. — A magyar nyelv jogaiba iktatása az 1825 és 1848 közti országgyűléseken. 2. §. A magyar nyelvtörvények .. 20 A magyar nyelv helyzete a közoktatásban, egyházi életben, kormányszékekben, helytartótanácsban, udvari kancelláriában és kamarában, az igazságszolgáltatásban, a katonaságnál és a törvényhozásban. 3. §. A nyelvkérdés és a nemzetiségi kérdés Erdélyben ... 29 Erdélyben a törvények nyelve a XVI. század óta a magyar. — Az 1791 : XXXI. tc. — A Supplex Libellus Valachorum. — A szász-román ellentétek. — A szász-magyar nyelvharc. — A szászok pecsét-megtagadási joga. — Az 1847 :1. tc. 4. §. A magyar nemzetiségi politika és a nemzetiségek követelései 1848-ban 38 A társadalmi átalakulás és a nemzetiségi kérdés. — Wesselényi, az első nemzetiségi politikus. — Kossuth és a magyarosítás. — Széchenyi nemzetiségszemlélete. — A horvátok zágrábi kongresszusa. — A tótok liptőszentmiklósi gyűlése. — A szerbek karlócai értekezlete. — A román-szerb ellentétek. — A nemzetiségi kérdés a magyar nemzetgyűlés előtt. — A magyar kormány nemzetiségi politikája. 5. §. Az erdélyi unió és a nemzetiségi kérdés 50 A balázsfalvi román nemzetgyűlés. — A szászok álláspontja. — Az unió kimondása az országgyűlésen. — Az unióbizottság munkálatai és az 1848 : XXI. tc. javaslata.